Újabb kulturális örökség került be a Települési Értéktárba

Információk a Falu Tamás Emlékszoba Értéktárba helyezéséről

 

 

Falu Tamás emlékszoba - Szakértői vélemény

Falu Tamás, polgári nevén Makbreiter , majd később Balassa Lajos 1881.november 11-én született Kiskunfélegyházán. A Monor mellett lévő Vasad pusztán töltötte gyermekéveit. Az elemi iskoláit Monoron végezte, majd Kecskeméten a református Gimnáziumban érettségizett.1900-ban Budapesten kezdett jogi tanulmányokat. Ebben az időben jelentek meg első írásai az Üstökös és a Borsszem Jankó című lapokban.1907-ben ügyvédi vizsgát tett és Monoron kapott közjegyzői állást.

1911-ben jelent meg Ősz című verse a Hét- ben, és ezzel dr. Balassa Lajos közjegyzőre, aki akkor kezdte el használni a Falu Tamás nevet, felfigyelt az irodalmi közvélemény. Lassan bekerült az akkori irodalmi élet elitjébe. Kiss József személyesen buzdítja írásra, Juhász Gyula levélben dicséri meg megzenésített verseit.  1920-tól a Nyugat is közölte írásait. 1926-ban a Petőfi Társaság, 1933-ban pedig a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta.

1924 augusztusában nevezték ki Ócsára közjegyzőnek, 1977-ig, haláláig itt élt és alkotott.

1977-ben Falu Tamás halála után az Ócsai Nagyközségi Tanács megvásárolta az épületet, mely több mint ötven évig volt a költő otthona. 1977-1981 között az épület fele lakóépület, fele pedig könyvtárként működött. 1981-ben Falu Tamás születésének 100. évfordulója tiszteletére a hajdani lakóépület teljes egészében könyvtárat alakítottak ki, melyet Falu Tamás Könyvtárnak neveztek el, és amelyben berendezetek egy Falu Tamás emlékszobát.

Az emlékszobának szerves részét képezi a költő évtizedek alatt összegyűjtött 1500 kötetre tehető könyvtára, melynek nagy részét a klasszikusokon – Shakespearen, Victor Hugón, Zolán, Mikszáth Kálmánon –kívül az Új Idők évfolyamai, az Új Idők Nagy Lexikona, Herczeg Ferenc művei teszik ki. De míves könyvespolcán áll kortársainak művei közül például néhány korai Ady és József Attila kötet, ott állnak Weöres Sándor versei, Darvas József, Jevtusenkó művei is. Számos útikönyve az örök „világhonvágy”- gyal küzdő költő gyakran forgatott olvasmánya lehetett.

Az emlékszobában található valamennyi bútor, berendezési tárgy a néhai Falu Tamás hagyatékát képezte, melyet a Nagyközségi Tanács megvásárolt és az emlékszobában állított ki. Bemutatásra került a Munka Érdemrend ezüst fokozata, melyet a költő 1966-ban kapott  meg,  valamint Ócsa díszpolgára kitüntetése is,  amely az 1945 utáni időszak  első hazai díszpolgári kitüntetése volt . A gyűjteményben helyet kapott Falu Tamás összes megjelent verseskötete, versgyűjteménye és összes prózai munkája is:

-1914-ben a Singer és Wolfner kiadónál jelent meg Óperencia című verseskötete melyet Balla Ignác az Új Időkben „ … egy sokat álmodó, de már megpihent lelkű ember sóhajtásai „-nak nevezte. Már az Óperenciában felfedezhetjük a költőnek a korhoz való bizonytalan kötődését, a konkrét időben, az életben való határozott megkapaszkodás képességének a hiányát.

-1915-ben újabb Falu Tamás kötet látott napvilágot Padok zenéje címmel . A gondosan szerkesztett kötet tartalmi egységét a téma , az iskoláskor emlékei biztosítják. Ez a költő egyetlen olyan kötete, amelynek epikus folyása van, amelyben a versek nagy része elbeszélő jellegű, egy-egy kedves, szomorkás régi történetet elevenít fel. Az iskolapad utáni nosztalgia mellett ebben a kötetben hangot kap a 34 éves költő „világhonvágya” is, valamint ez az elő olyan kötete a  költőnek , melyben meghatározza önmaga emberi-költői helyét.

-1917-ben, a világháború harmadik évében jelent meg következő kötete. A bidermeieres, nosztalgikus kötetnek mindössze két verse utal arra, hogy az első világháború idején született. A Csipke egy kicsit a kétségek, az én keresések, a pontos én meghatározási kísérletek kötete is.

-1924-ben A lélek mindenütt kihajt című kötet alaphangulatát a már megállapodott , több mint negyven éves költő higgadt, letisztult , mégis kesernyés gondolatai adják meg. Már ekkor életmérleget készít, s szomorkás beletörődéssel állapítja meg önmagáról, hogy” könnyűnek találtatott. Ebben a kötetben jelennek meg először szerelmes versei.

-1928-ban jelent meg Falu Tamás következő kötete az igényes , egyenletes színvonalú Évek illata, amelybe felevette korábban már publikált legszebb verseit is. A kötet új költeményei gondolatiságukban, hangulatukban keresetlen formai megoldásaikban egyenes folytatásai Falu Tamás korábbi legjobb verseinek. Néhány új szín, új tartalmi elem is megjelent lírájában. Egyre mélyebben érezte, hogy az 1920-as évek zaklatottsága, felületes rohanása nem illik az ő nyugodt, szemlélődő mentalitásához.

-1935-ben tette közzé következő kötetét  A délutánból este lesz címmel, melyben kristálytiszta, közérthető költői eszközökkel adta meg a kötet egész alaphangulatát, a férfikor öregkorba hajlásának rezignált , bölcs tudomásulvételét.

-1940-ben jelent meg Kikötő című kötete, mely a fasizálódás korának és a második világháború első évének költői terméséből adott válogatást. A kötet verseinek többségét az idő törvényszerű múlása, az élettempó fokozatos lassulása, a halálközelség, az élettel való végső leszámolás bizonyossága határozza meg tartalmilag és hangulatilag egyaránt. Ezek a fogalmak alapigazságuk ellenére is összetettebben , bonyolultabban, nyugtalanabbul jelentkeznek , mint a korábbi kötetek ilyen típusú verseiben.

- Témáiban, hangulataiban, művészi értékeiben a Kikötő egyenes folytatása a Térzene, amely az 1940-től 1948-ig írt versek legjobbjait foglalja kötetbe. A kötet uralkodó hangulatát ismét a kor szelleme, a világháború keltette döbbenet határozza meg, bár legmegdöbbentőbb hangú háborúellenes költeményeit nem vette be a Térzenébe, nyilván mert azok fortissimója hangulatilag megtörte volna a kötet egészének halk tónusát.

- Mátyás Ferenc szerkesztésében jelent meg a Magvető Kiadónál Falu Tamás verseiből a leggondosabb, legigényesebb válogatás 1967-ben Téli kikötő címmel. A kötet anyagának hozzávetőlegesen a felét az 1911 és 1948 közt napvilágot látott legszebb versek teszik ki, másik felét pedig a Térzene óta eltelt közel húsz esztendő gazdag terméséből válogatta a szerző és a szerkesztő. Végső összegzésnek, búcsúnak szánhatta a 85 éves költő ezt a finom, egyenletes színvonalú kis költeményekből álló kötetet. Apró finomításokat , változtatásokat , kihagyásokat végzett a költő az e kötetbe került régebbi versein, igényesebbé vált a központozás is.

- Falu Tamás verseinek legutóbbi gyűjteményes kiadása 1974-ben jelent meg Vidéki állomások címmel Csanádi Imre szerkesztésében, Szondi Béla közreműködésével a Magvető Kiadónál. A kötet mintegy elégtételül Falu Tamás hosszú ideig tartó méltatlan mellőzéséért, minden korábbinál teljesebb, részletesebb képet ad a zárt, csaknem teljesen befejezett életműről. Szigorú időrendben , eredeti szöveghűséggel közli a 1899-től 1974 februárjáig terjedő hét és fél évszázados költői pálya valamennyi állomásának jellemző alkotásait, számos kötetben meg nem jelent versét is.

Falu Tamás lírikus alkata, egyénisége, alapjaiban meghatározta prózai művészetét is.

- Első, Balassa Lajos néven megjelent regényén, a Hajnali misén még csak csírájában fedezhetjük fel a későbbi Falu Tamás –próza jellegzetességeit. Az 1905-ben megjelent mű felvázolja a századforduló korabeli Magyarország számos ellentmondását-jóval többet, mint amit a regény terjedelme megengedne. Ezen ellentmondások feloldásához, a felvetett kérdések megválaszolásához azonban a huszonnégy éves fiatalember élettapasztalata és a kezdő író prózaírói rutinja még nem elégséges.

-1913 –ban kiadott kisregénye a Majális több szempontból egyenes folytatása a Hajnali misének. Ez a regény is a kis emberek hétköznapjait, a köznapi boldogság – és boldogtalanság forrásait mutatja be, az ál patetikus hősszerelem és konvenciók ellen szól . A  Majális viszont már sok vonatkozásban túlmutat a Hajnali misén. Már nem csak vázolja, hanem elmélyülten, árnyaltan ki is dolgozza a felvetett gondolatokat. Nem áldozza fel a cselekményesség érdekében a fontos részleteket, hanem a részletek mélyére nézve jó érzékkel meg tudja ragadni a lényeget. ( A későbbiekben is ez lesz Falu Tamás egyik legnagyobb prózaírói erénye.)

-A Majálissal egy kötetben jelent meg 1913-ban a Vonatosok című kisregény. Ez az egyszerű kis történet jó alkalmat ad az írónak arra, hogy olyan természetes emberi érzéseket elemezzen, melyeket szinte minden ember jól ismer, csak valamilyen megcsontosodott konvenció miatt szégyell, leplez, hamis póz mögé rejt. Lényegtelennek tűnő, aprócska érzések ezek, mégis megkeseríthetik az életét annak, aki álszeméremből nem mer szembenézni velük. Gyarló, gyöngeségre valló érzelmek ezek, de Falu Tamás tanítása szerint nem kell szégyellnünk őket, hiszen a gyarlóság, gyengeség éppen olyan természetes emberi tulajdonság, mint a magasztos nemes tulajdonságok. Az ember nem lehet tökéletes, hibáival együtt kell tehát elfogadnunk.

-1920-ban jelent meg a következő Falu Tamás regény Küszöb címmel. Ez az igényesen kidolgozott, tökéletesen felépített mű méltán nyerte el az Athenaeum regénypályázatának ötezer koronás díját. Az alig öt éves főszereplő hétköznapjainak, játékainak titkos kis útjainak, szorongásainak, örömeinek a felnőttekhez való kötődéseinek tökéletes, életszerű ábrázolása önmagában is nagy erénye a Küszöbnek.

- Néhány év múlva, Falu Tamás megírja legkeserűbb, legkétségbeesettebb regényét, az 1926-ban kiadott Kicsinyeseket. A hegyek közé dugott, kis felvidéki városka értelmisége-erdészek hivatalnokok jogászok orvosok tanárok- helyzetük sivárságára, kilátástalanságára válaszul –mintegy önvédelemből –megalakítják a Kicsinyesek körét. Jelszavuk: „Nem nézni a holnaputánba, nem törődni a mával csak enni, inni sokat és apró ügyekkel vesződni”. Falu Tamásnak egyedül ebben a regényében találhatunk hazáról, hazaszeretetről szóló fejtegetést.

-A Nyolcvanas évek-a Küszöbhöz hasonlóan – Ismét a múlt századba viszi az olvasót. A Küszöbben azonban konkrétabb és jelentősebb szerepet kap a kor, mint ebben a regényben, ahol szinte csak a cím hangsúlyozza az időbeliséget. A Nyolcvanas években egyrészt jobban háttérben marad a konkrét történelmi kor, másrészt Falu Tamás azt az általánost ragadja meg a múlt századból, ami saját jelenére is érvényes értelmiség életformája, a tanítók és környezetük mindennapjai, az iskolai élet, a hangulatos szüret, majális, bál, a vidéki szemével látott fővárosi életmód.

Mint minden Falu Tamás regényben itt is hiányzik a drámai helyzet végsőkig éleződő konfliktus, itt is elmosódnak a kontúrok.

- Falu Tamás egész életében ragaszkodott ahhoz, hogy az életből csak a szépet lássa és láttassa meg. 1929-től a Jánoská - tól saját korában marad, de egy sajátosan utópisztikus, illuzórikus álomvilágot rendez be magának több kevesebb sikerrel megpróbálja kirekeszteni azt , ami a korban az életben rút. Ez az álomvilág azonban soha nem szakad túl messze a realitástól, ott vibrál a valóság és az illúzió határán, álomnak kicsit földhözragadt, valóságnak túl szép, túl problémamentes.

-A Jánoskát két év múlva újabb boldogságkereső, illúziókergető és mégis prózaian reális Falu Tamás regény követi  A halottak is élnek címmel. A cím hátborzongatóan misztikus történetet, vagy a harmincas divatos mélylélektani fejtegetéseket ígér. A regény viszont az átlagemberek átlag-boldogságának a megteremtéséhez és annak megtartásához ad gyakorlatias, földhözragadottan hétköznapi tanácsokat bölcs humorral, kesernyés iróniával és öniróniával. Természetes mindennapi igazságokat mond ki a megrögzött köznapi konvenciók köznapi cáfolataként a kisemberek okulására.

-1932-ben a nagy gazdasági világválság utolsó évében jelent meg a kora valóságához erősen kötődő, reális korrajzot adó regény, az Öregek. Ez az egyetlen Falu Tamás regény, amelynek a közelmúlt aktuális gazdaságpolitikai kérdése áll a középpontjában. Egyben az író legegyértelműbb, legkevésbé elvont mondanivalójú és a legegyenletesebb művészi színvonalú alkotása. A regény alaptémája a gazdasági válság hatásának bemutatása a Falu Tamás világát jelentő kisértelmiségiek, középegzisztenciák életére. A középosztály legszürkébb alsó rétegének a gazdasági válság alatti életét Falu Tamáson kívül ilyen megközelítésben senki sem ábrázolta.

-Az 1938-ban megjelent új Falu Tamás regény  A Tiszta víz egy kis város ”porba alélt életének  a  jellegzetes típusait” és magát a kisvárosi életformát mutatja be kitűnő megjelenítő erővel, nagy plaszticitással. Ebben a regényben ismét másodlagossá válik a társadalmi háttér, ismét az illúziókat, az elérhető és megvalósíthatatlan vágyakat kergető emberi lélek lesz a főszereplő. A Tiszta víz felépítése, művészi egysége, igényes, választékos stílusa alapján a legjobb Falu Tamás regények közé tartozik.

-1942-ben megjelent regénye a Járásbíróék kétségbeesett kapaszkodás valami megfoghatatlan illúzióba a második világháború harmadik évében. Ez az illúziókeresés azonban sajátosan keveredik a valóság nagyon is reális, aprólékosan kidolgozott részleteivel. A járásbíróék cselekménye ismét Falu Tamás legotthonosabb közegében, egy vidéki kisvárosban játszódik. Sőt a mikrokörnyezet is nagyon ismerős számára: polgári életének mindennapos színtere a járásbíróság, a jogászok világa. Falu Tamásnak ez volt az utolsó nyomtatásban megjelent regénye.

Ez az emlékszoba bemutatja, és egyben megőrzi Falu Tamás emberi és” szellemi hagyatékát” , tiszteletben tartva azt a személyes  kötődést amely Ócsához fűzte élete végéig. Kilencvenedik születésnapján egy rádió riportban ezt mondta:

„Laktam a fővárosban és bejártam a világnak nevezetes fővárosait, de mindig hazavágytam az ócsai csendbe.”

Forrás: G. Sin Edit , Falu Tamás című kismonográfiája.

                                                                       

Gergelyné Kopcsó Eszter, könyvtárvezető

 

Javaslattételi lap 1, 2, 3

Támogatói levél

Jegyzőkönyv

 

FALU TAMÁS EMLÉKSZOBA

Falu Tamás Emlékszoba