Információk a Tájvédelmi Körzetről

 

 

ÓCSAI TÁJVÉDELMI KÖRZET

 

 

Budapesttől 35 km távolságra délkeleti irányban található az Ócsai Tájvédelmi Körzet, amely elnevezés az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 3/1975. OTvH számú határozata alapján keletkezett és a Duna-Tisza köze lápterületeinek utolsó, értékes maradványfoltját az Ócsa- Dabas-Inárcsi turjánvidéket jelöli.

1975-ben 3575 hektár terület került védelem alá, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Természettudományi Múzeum. számos akadémikus és egyetemi tanár javaslatára.

Eme legértékesebbnek talált turjánoson belül a legjelentősebb értéket őrző területek fokozott védelem alatt állnak.

Ócsa 1412 hektár:

-        Öregturján

-        Nagyturján és környéke

-        Rókás és környéke.

 

Az itt lévő ritkaságok megmentése és megőrzése fontos feladat ma is a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai számára.

A DINPI  1996. óta a terület gondozójaként szolgálja a közművelődést, tudományos kutatásokat, turizmust és idegenforgalmat.

 

Az Ócsa és környékén lévő turjánvidék a Duna völgye és a Duna-Tisza- közi homokterületek közé ékelődött. Mély fekvésű lápokban és láperdőkben gazdag táj.

A kultúrhatások:  tőzeg és fakitermelés, vízrendezés a talaj vízhálózatát és oxigéntartalmát befolyásolva fokozták a növényzet természetes változatosságát, megmutatva a kezdetleges fejlődési állapottól a mocsári-lápi társulások szinte teljes fejlődési szakaszáig a növényzet alakulását.

 

A jelentősebb növénytársulások felsorolását kezdhetjük a különféle mohafajokkal, folytathatjuk a vízfenéken gyökerező hínárfélékkel.

 

Az ősi vízfolyások mentén, csatornák környékén található a nád 2-3 méter hosszú száraival, közte helyenként elszaporodik a sziki káka, gyékényfélék.

A zsombékos, a nádas feltöltődésének következménye, a sásféleségek előfordulási helye.

A láprétek legjellemzőbb növénytársulása a csátés láprét és a szittyós láprét. Különösen az utóbbi jó terméshozamú kaszáló.  A kornis tárnics enciánkék virágfoltjai ősszel díszítik a területet.

 

A lecsapolások következtében helyenként növekszik a talaj sótartalma és előfordulnak sziki fűfélék és más társulások; pl. csengettyűvirág, orchidea fajok, kosborfélék, nősziromfélék.

 

Az ősi erdőtípusok az értékes égerláp, magyar kőrissel aljnövényzetként páfrány és pajzsika fajokkal.

A magasabb fekvésű térszínen, oxigénben gazdagabb, szivárgó talajvízű termőhelyeken fejlődtek ki a  ligeterdők: szil, kőris, mocsári tölgy fafajokkal.

A felsoroltakon kívül még sok más növényfaj és társulás ismert: mint a gyöngyvirág, margitvirág, liliomfélék, boglárkafélék, ezerjófű, kutyatejfélék stb.

 

A Vizi világ, a nedves talaj, az erdő aljnövényzete, a sűrű lombkorona állattani értékekben is gazdag.

 

A talajban nagy számban élnek különféle atkák, ászkarákok fontos láncszemei a természet háztatásának.

A szárazföldi ászkarák hazánkban „reliktum” (maradványfaj) jelenlegi elterjedése Észak-Európa.

Az avarban számos százlábú él, melyek közül a Monotarsobius baloghi nevű, csak Európa egyes részein magas hegységekben és Ócsán található.

A lepkék közül az Öreg-turján az egyetlen előfordulási helye hazánkban az ezüstsávos szénalepkének, amely a legnagyobb méretű szénalepkénk.

Ritkaság még az Öregturjánban élő gyékény és sásbagolylepke, az aranyfoltos bagolylepke.

Nagy számban fordulnak elő szúnyogfajták (tarkalábú, erdei és gyötrő szúnyog); békaféleségek (mocsári béka, nádi varangy, levelibéka); gyíkok (eleven szülő, zöld gyík, fürge gyík).

 

A gazdag lombkorona és a vizek élőhelyei a ritka madárfajoknak.

A ragadozó madárfajok közül itt élnek: sólyomfélék, héjafélék, kékvércse, egerészölyv.

Nádasok, vizes rétek elő vizek táplálják a gémeket, kócsagokat, gólyákat, vadludakat, récéket.

Az erdők, rétek, nádasok adnak otthont számos más madárfajnak: bíbic, szalonka, kakukk, harkályok, pintyek, gyurgyalag, pacsirták, cinegék, rigók, jégmadár.

 

Az erdő, mező élőhelye emlős állatfajoknak, is mint a vidra, hermelin, molnárgörény, róka, gímszarvas és a vaddisznó.

 

A láperdő látogathatósága:

A Nagy-erdő és a benne létrehozott Selyem-réti tanösvény szabadon látogatható, a többi erdő csak vezetővel nézhető meg.

 

A Tájvédelmi Körzethez tartozik kultúrtörténeti emlékként az Öregfalu a Tájházzal, a kéttornyos bazilika, az Öreg-hegyi pincesor és a kopjafás temető.

 

 

 

 

Forrás:

 

Tanácsok közlönye 2. sz/1975.

Ócsai Tájvédelmi Körzet című ismeretterjesztő kiadvány

Magyar Sándor: Értékeink 1990.

Élő forrás: Nagy László természetvédelmi őr

 

Készítette: Magyar Ilona szakértő

                         Ócsa Díszpolgára

 

 

Támogató levél

Javaslattétel, 2.o., 3.o.

Jegyzőkönyv