Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Monori Kirendeltségének tájékoztatója vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról

A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása

 

A 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (7) bekezdése alapján;

 

„Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi L VII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. "

A fenti jogszabályt módosítással a jogalkotó azt kívánja elérni, hogy a 2016. június 4, - 2018. december 31. napja közötti időszakra vonatkozóan a kérelmezők vízkivételt biztosító vízi létesítményük további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül juthassanak vízjogi fennmaradási engedélyhez. Az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízi létesítmények vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödjön, továbbá a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon. Ennek megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége és biztosított legyen a vízkészlet igénybevétele után a járulék megfizetése, illetve a hatósági felügyelet.

 

Milyen engedély szükséges?

Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi létesítési engedély nélkül került megépítésre vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A jegyző hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges

a) olyan kút fennmaradásához, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  1. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m /év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  2. épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  3. nem gazdasági célú vízigény;

A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi L VII, törvény 29. § (7) bekezdése

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Konn. rendelet 15. § (!) bekezdése és 24. § (!) bekezdése

 

Ki a kérelmező?

Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízi létesítményre vonatkozó fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.

Vonatkozó jogszabályt rendelkezés:

72/1996. (V. 22.) Korín, rendelet 15. § (1) bekezdése

 

Mit tartalmazzon a kérelem?

A vízügyi hatósághoz benyújtásra kerülő, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése Fontos!

A vízkivételt biztosító vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet vagy víziléíesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményeit vagy felszíni vizek medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, így a kérelem mellé csatolni kell a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulását.

 

A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj Összege és módja?

A vízügyi hatóság feruimaradási engedélyezési eljárásának lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ a vízhasználat, azaz jelen esetben a víz hasznosítása érdekében történő vízmennyiségi igénybevétel mértékétől. Kivételt képeznek ez alól a talaj- vagy parti szűrésű vízkészletet - 500 m3/év vízmennyiségig - igénybe vevő kutak, amennyiben azok a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidomot, védőterületet érintenek, valamint a saját célú ivóvízmüvek vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásai.

A vhiig)'i eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási dijairól szóló 13/20Í5. (Hl. 31.) BM rendelet /. melléklete tartalmazza.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 13/2015. (111.31.) BM rendelet

Ügyintézési határidő?

A kérelmezett vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásokban a hatóság függő hatályú döntést hoz. A vízügyi és vízvédelmi hatóság az érdemi hatósági döntését a kérelem megérkezését követő naptól számított 45 napon belül hozza meg úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követő 21 napon belül adják meg állásfoglalásukat.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés:

  • Kél, 33. § (I), (3) és (8) bekezdés, 7l/A § (!) bekezdés
  • ¡995. évi L VII. törvény 33/B. § (I) bekezdés

 

Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban?

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban, amennyiben a szakhatóság által vizsgálandó szakkérdés az eljárásban felmerül, a hatóság jellemzően az alábbi szakhatóságokat fogja megkeresni, de az engedélykérelemtől függően más szakhatósági állásfoglalás beszerzése is szükségessé válhat:

  • fővárosi és megyei kormányhivatal: környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, földvédelmi, erdészeti, népegészségügyi, kulturális örökségvédelmi, közlekedési, bányafelügyeleti hatáskörében
  • települési önkormányzat jegyzője
  • Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 11. § (l) bekezdése

 

Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?

Amennyiben a 2018. december 31-ig benyújtott fennmaradási engedély kérelem alapján a fennmaradási engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak és az kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2016. június 4. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt.

 

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 29. § (?) bekezdése

Fontos!

Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítésének időpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezőt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.

 

Abban az esetben, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy vízkivételt biztosító vízilétesítménye 2016. június 4. napját megelőzően létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkező esetben a megszokott eljárásrend alapján a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a vízgazdálkodási bírság megfizetésére kell kötelezni.


Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Fontos!

A vízilétesítmény megszüntetése egyébként engedélyköteles tevékenység, emiatt a vízkivételt biztosító vízilétesítmény megszüntetésére irányuló hivatalból indított kötelezési eljárás során először az ügyfelet terv- és adatszolgáltatásra, azaz a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentációval és annak mellékleteivel azonos tartalmú dokumentáció benyújtására kell kötelezni.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Kom. rendelet 16. § (1) bekezdése, 18. § (2) és (3) bek

 

Záradék:

Felhívom a figyelmet arra, hogy a fenti általános tájékoztatást a B1VI Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a jogszabályokban foglaltak célirányos idézésével adta meg, melyeket minden esetben az egyedi ügyre vonatkozóan kell megfelelően alkalmazni. Bővebb előzetes tájékoztatást a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkonnányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok adhatnak.