Társasházak tűzvédelme

2016. március 31-ig kellett írásba foglalni az épületek használatával kapcsolatos tűzmegelőzési szabályokat. A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet alapján az új tűzvédelmi háztrend elkészítése a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosának kötelezettsége.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) az elérendő minimális biztonsági szintet határozza meg, a tűzvédelmi használati szabályok lényege pedig az adott épületre vonatkozó egyedi, az ott lakóktól és tartózkodóktól elvárt magatartásformák összeírása.

A tűzvédelmi „házirend" tartalmazza az épületre, épületrészre vonatkozóan a tűzjelzés tartalmi követelményeit, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait, a tárolásra vonatkozó előírásokat, a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat, a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait, a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat, a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait, a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat.

E tűzvédelmi „házirend" nem jelent többlet terhet azon házak esetében, amelyek már az OTSZ hatályba lépése (2015. március 5.) előtt is léteztek, mivel azokra addig is kötelező volt a tűzvédelmi szabályok írásba foglalása. Az OTSZ alapvetően műszaki tartalmú szabályozás, ezért került ki belőle az érintett előírás, így most egy másik BM rendelet alapján kellett a korábbi tűzvédelmi szabályokat újra elővenni. A még át nem adott, vagy csak a jövőben felépítendő lakóházak tekintetében pedig ki kell dolgozni a szabályokat. A tűzvédelmi szabályzat vonatkozásában a BM rendelet egy újdonságot hozott: annak tartalmaznia kell a készítője nevét és elérhetőségét, valamint a készítő aláírását.

Az érintett épületek köre némileg leszűkült; a régi OTSZ-ben a „kétszintesnél magasabb" kifejezés szerepelt, az új szabályozás pedig a „háromszintesnél magasabb és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületekre, épületrészekre" vonatkozik. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTEK) szerinti építményszintet kell érteni. Az építményszint az OTEK alapján az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. így egy földszinttel és két emelettel rendelkező lakóépület, amennyiben legalább tizenegy lakó- vagy üdülőegységet tartalmaz, és olyan pinceszinttel rendelkezik, ahol tároló helyiségek találhatók, beleesik a körbe.