Közlemény a fúrt és ásott kutak vízjogi engedélyezési eljárásáról

ARCHIVÁLT HÍR. Régebben jelent meg, tartalma már elavult lehet.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Az, aki kúttal rendelkezik, de arra engedélye nincs, vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezhető, melynek összege akár a 300 000 forintot is elérheti. Fontos azonban kiemelni, hogy 2018. december 31. napjáig türelmi idő került beiktatásra, így a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése értelmében:

„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és

b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.”

Fentiek értelmében tehát, akinek jelenleg engedély nélkül üzemelő kútja van, de 2018. december 31. napjáig annak fennmaradási engedélyezését megfelelően kezdeményezi, mentesül a későbbi (esetleges) bírság alól.

A fennmaradási engedélyezési eljárás (a jogkövető magatartás elősegítése érdekében) díj és illetékmentes, azonban a kérelem benyújtása előtt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerinti tervdokumentációt kell készíttetni és azt a kérelemhez mellékelni kell. Fontos, hogy a tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre feljogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik.

Kinél kell benyújtania kérelmét?

A kutak engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amelyre tekintettel a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és maximum 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
• nem gazdasági célú vízigényt szolgál ki.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.

                                                                                            dr. Molnár Csaba

                                                                                                     jegyző