Tájékoztatás a kutak bejelentésével kapcsolatos új szabályokról

ARCHIVÁLT HÍR. Régebben jelent meg, tartalma már elavult lehet.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Az, aki kúttal rendelkezik, de arra engedélye nincs, vízgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezhető, melynek összege akár a 300 000 forintot is elérheti. Fontos azonban kiemelni, hogy 2020. december 31. napjáig türelmi idő került beiktatásra, így a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése értelmében:

„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”

A fentiek értelmében tehát, akinek jelenleg engedély nélkül üzemelő kútja van, de 2020. december 31. napjáig annak fennmaradási engedélyezését megfelelően kezdeményezi, mentesül a későbbi (esetleges) bírság alól.

A fennmaradási engedélyezési eljárás (a jogkövető magatartás elősegítése érdekében) díj és illetékmentes, azonban a kérelem benyújtása előtt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szerinti tervdokumentációt kell készíteni és azt a kérelemhez mellékelni kell. Fontos, hogy a 2020. január 1. napját követően kérelmezett eljárások során a továbbiakban már NEM feltétel, hogy a tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, akit a Magyar Mérnöki Kamara erre, mint szakterületi tervezőt (VZ-VKG) feljogosított.

Kinél kell benyújtania kérelmét?

A kutak engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amelyre tekintettel a következő feltételek együttesen teljesülnek:

• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és maximum 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
• épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
• nem gazdasági célú vízigényt szolgál ki.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem az illetékességgel rendelkező Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút engedélyezési eljárása.

Milyen dokumentumok csatolásával kell a település jegyzőjéhez benyújtani kérelmet?

A vízügyi engedély kiállítása kérelemre történik, melyhez csatolni szükséges a vízi létesítményről a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 2. melléklete szerint (akár utólagosan) elkészített tervdokumentumot. A korábbi szabályozással ellentétben ezt a (terv)dokumentumot 2020. január 1. napjától már NEM szükséges VZ-VKG szakterületi képesítéssel rendelkező kamarai szaktervezővel készíttetni.

A csatolandó dokumentumok szempontjából fontos különbséget tenni a kút típusai (fúrt, ásott, vert) között:

FÚRT KÚT esetében mind a létesítési, mind az üzemeltetési és fennmaradási, mind a megszüntetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a fúrt kút kivitelezését végző kútfúró szakember képesítésének igazolását. (A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint)

Emellett fúrt kutak esetében a kút tulajdonosa és a kútfúró szakember – a tervdokumentáció együttes aláírásával – nyilatkozni köteles arról, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek, és a kút az érvényes műszaki, biztonsági, vízgazdálkodási és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően került kialakításra.

ÁSOTT vagy VERT kút esetében szakember képesítésének igazolására és a fent említett nyilatkozat együttes aláírására nincs szükség, ezen kutak esetében a kút tulajdonosa önállóan nyújthatja be a kérelmet és a kútra vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentációt.

Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy a jogszabály által megkövetelt adatok maradéktalan és pontos megadása az eljárás lefolytatásának alapfeltétele, emiatt mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni, ha a kérelmezőnek nincsenek biztos információi a kút műszaki paramétereiről.

A kérelem és a csatolandó tervdokumentum nyomtatvány elérhető Ócsa Város honlapján megtalálható dokumentumtárban (www.ocsa.hu → Polgármesteri Hivatal → Dokumentumok menüpont), továbbá nyomtatott példány kérhető az Ócsai Polgármesteri Hivatal (2364 Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky utca 2.) recepcióján.

                                                                                        dr. Molnár Csaba s.k.

                                                                                                     jegyző