Ócsa Város Hivatalos Honlapja
Tájékoztató az iparűzési adóról

A helyi iparűzési adóval kapcsolatos főbb tudnivalók 2021. évre vonatkozóan

Az iparűzési adó alanya a Htv. 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó. Adóalanynak tekintendők
a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  • egyes - vállalkozási tevékenységet végző - magánszemélyek,
  • jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is,
    az egyéni cégek, az egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket.

Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is.

A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak):

  • az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magán­személy, aki
  1. az ingatlan-bérbeadási,
  2. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkal­mazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében
  • a közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
  • az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagja­ként folytatja);
  • az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
  • az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
  • szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: személyi jövedelemadóról szóló törvény, vagy SZJA) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.

Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás-benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és
a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban),
a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely.
A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt
a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít
a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.

Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül
a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy
a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt,
a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Telephely a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia- kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve
a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik, feltéve, hogy  a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes,
a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve
a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

A vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozónak (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75%-ban a TEÁOR'08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) két telephelye van. Egyfelől „hagyományos" telephelyet eredményez számára az olyan állandó, ingatlanjellegű üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcí­métől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat (pl. iroda, üzlet). Másfelől telephelye azon önkormányzat illetékességi területe is, ahol az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének - az adóév első napja szerinti állapot szerint - szám­lázási címe van.

Vezetékes távközlési szolgáltató esetén telephelynek az előfizető számára nyújtott (vonalas) szolgáltatás helye szerinti település minősül. Ha a távközlési szolgáltató egyszerre nyújt vezeték nélküli és vezetékes távközlési szolgáltatást, akkor a telephely meghatározása során mindkét szempontot (vezeték nélküli távközlési szolgáltatás esetén az előfizető címe, illetve vezetékes távközlési szolgáltatás esetén a szolgáltatásnyújtás helye szerint) figyelembe kell venni. Távközlési szolgáltatásnak minősül, ha a vállalkozó összes nettó árbevételének legalább 75%-a távközlési tevékenységből (TEÁOR'08 61) származik.

Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már
a tevékenységvégzés kezdetén, mint iparűzési tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.

A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén telephely a vagyontömegben lévő, hasznosított ingatlan fekvési helye.

Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben, illetve a Htv-ben meghatározott időpontig

  1. az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy
  2. egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon

az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.

Az iparűzési adó mértéke

Az adóalap 2%-a.

 

A bevallásbenyújtási kötelezettség teljesítésének módjai:

  • Az adózó a 2021. évtől a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve bármely korábbi - az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton,
    az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.
  • Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti bevallási kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz papíralapon benyújtott iparűzési adó bevallási nyomtatványon. A nyomtatvány az adópolitikáért felelős miniszter honlapján elérhető:

https://kormany.hu/penzugyminiszterium/adozas-szamvitel

  • Az adóbevallás elektronikus úton való benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szabályai alapján teljesítendő
    az állami adóhatóság által közzétett elektronikus nyomtatvány kitöltésével.
  • Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] – ideértve az egyéni vállalkozót is – bevallás-benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon – elektronikus úton – köteles teljesíteni.

 

Felhívjuk a kisadózó (KATÁS) egyéni vállalkozók figyelmét a Htv. 39/B. § (5)-(6) bekezdéseire:

5) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást választó kisadózó vállalkozást e minőségére tekintettel - a 41. §-ban és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően, a (6)-(7) bekezdésekben foglaltak kivételével - adóelőleg-bejelentési, -bevallási, és -fizetési kötelezettség, valamint adóbevallás-benyújtási kötelezettség, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti adóalap-megosztási kötelezettség nem terheli.

 

6) A (3) bekezdés szerinti adóalap-megállapítást alkalmazó kisadózó vállalkozás a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adóévet követő év január 15-ig, ha

 

a) az adóévre fizetendő adó az adóévre ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség - egy vagy több alkalommal - szünetelt,

 

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

 

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat,
a pénzforgalmi számlaszámokat
), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (https://ocsa.hu/), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

 

A Kormány 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelete a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről

 

1. § A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény
(a továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 százalék.

 

2. §    (1) A (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes – a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – adóelőleg 50 százalékát kell
az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság
a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti, a) beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában,
a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok; b) beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok alapján állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést.

 

(4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a vállalkozó 2021. február 25-ig
a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára

 

a) nyilatkozik arról, hogy

 

aa) mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,

ab) az 1. § szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összeget jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként, és

ac) 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)–(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, továbbá

 

b) – ha azt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 29. pont 1. alpontja szerint nem tette meg – bejelenti a telephelyének címét.

 

(5) Ha a vállalkozó 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, akkor a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban arról nyilatkozik, hogy olyan mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül, amely nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá esetében az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő vállalkozó székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

 

3. § A tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozásnak az 1. §-t a 2021. évben kezdődő adóévében kell alkalmaznia.

Dr. Molnár Csaba

jegyző


 

ÓCSAI POLGÁRMESTERI HIVATAL
2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 2
E-mail: polghiv@ocsa.hu
Központi tel.: +36-29-378-125

ÜGYFÉLFOGADÁS
Hétfő: 13.00 - 18.00
Szerda: 13.00 - 16.00
Péntek: 07.30 - 12.00

© 2019. Ócsa Város Önkormányzata.
Impresszum, Adatvédelmi tájékoztató.