Állattartás követelményei

Az elmúlt két hónapban kettő alkalommal ért kutyatámadás postai kézbesítőt közterületen. Csak a szerencsének köszönhető, hogy személyi sérülés, illetve anyagi kár nem következett be. Mind a két esetben csak a kézbesítők bátorságának köszönhető, hogy nem lett tragédia az esetből, mert a postai dolgozók mindkét esetben a kerékpárjaikkal meg tudták védeni magukat a támadó ebekkel szemben, időlegesen távol tudták tartani maguktól a támadó kutyákat. Természetesen mindkét esetben indult eljárás az állattartókkal szemben. 

 

A fentieket megelőzendő nyomatékosan felhívom az ebtartók figyelmét az alábbiakra:

 

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény {továbbiakban Ávtv.} 5.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.”

 

A Törvény az állattartó fogalmát is jól körülhatárolja: "állattartó, az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli”. Ennek értelmében állattartó nem kifejezetten az a személy, akinek a neve a törzskönyvben vagy az oltási könyvben szerepel, hanem aki az állat gondozásáról ténylegesen gondoskodik.

 

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény {továbbiakban Szabs. tv.} 193. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „Aki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el”. A szabálysértési eljárás lefolytatására esetünkben a Dabasi Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya illetékes, azonban az eljárási gyakorlat szerint az ügy csak addig minősül szabálysértésnek, amíg a kutya nem tanúsít támadó magatartást. Amennyiben a kutya támadólag lép fel, akkor az ügy már közigazgatási eljárásnak minősül, amelynek lefolytatására fő szabály szerint – az Ávtv. rendelkezéseit alapul véve – a jegyző jogosult.

 

A jegyző által lefolytatott állatvédelmi eljárás során a hatályos jogszabályi környezet nem ad mérlegelési jogkört az eljáró jegyző részére a hátrányos jogkövetkezmény megállapításakor, ugyanis az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet szigorúan és konkrétan szankcionálja az elkövetett cselekményt. A Korm. rendelet értelmében a közigazgatási bírság mértéke fix (az Ávtv. alapján meghatározott alapértéket kell megfelelően beszorozni a minősítés alapján meghatározott szorzóval, ez eredményezi a bírság végső összegét), ami azt jelenti, hogy a jegyző nem mérlegelhet, a jogszabály által meghatározott mértékű bírságtól sem alacsonyabb, sem magasabb bírság megállapítására nem jogosult. 

 

Szemléltetésképpen amennyiben a kedvtelésből tartott kutya felügyelet nélkül tartózkodik közterületen és támadólag lép fel egy járókelővel szemben, annak ellenére, hogy testi sérülés nem következik be az alábbi bírság megfizetésére számíthat: A törvény által meghatározott alapbírság – kedvtelésből tartott állat esetén – 75.000 Ft, amelyet ötszörös szorzóval kell ellátni, ha ember egészségét, testi épségét veszélyeztette, továbbá hatszoros szorzóval, ha az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott. Ezáltal a szorzó mértéke összeadódik, azaz tizenegyszeres fix szorzóval kell eljárni. Ez esetben a fent leírt esetekben a fix bírság 825.000 Ft. A bírság mértéke tehát fix, attól eltérni nincs mód. 

 

Tisztelt Állattartók, kérem Önöket, fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy a gondozásukban lévő állat (kedvtelésből tartott és egyéb haszonállat) ne tudjon kijutni felügyelet nélkül közterületre, mert ez esetben a fenti eljárás lefolytatására számíthatnak.

 

dr. Molnár Csaba 

jegyző