Ócsa Város Hivatalos Honlapja

Trianon – másoknak talán csak egy szócikk a lexikonban, a magyaroknak egy fájdalmas emlék is, melynek sebei közel száz év távlatából mit sem enyhültek.

Addig azonban, amíg megnyugtató módon nem sikerül a környező szomszédainkkal tisztázni a határainkon kívül rekedt magyar honfitársaink jogfosztottságának kérdését, nem tud Trianon történelemmé válni sem írásainkban, sem érzéseinkben, sem lelkünkben. A helyzet napjainkban sem javul igazán, a szomszédokhoz kényszerített magyarok ugyanis nem lehetnek teljes jogú állampolgárok mostani hazájukban.

 

Emlékezzünk (Trianon - 1920. június 4.)Trianon – nézzük a történelem szemszögéből röviden.

Egy kegyetlen világégés után vagyunk, melyet első világháborúnak hívunk. Hazánk a vesztes oldalon harcolva, a békeszerződés értelmében, területének mindössze egyharmadára esik vissza, a lakosság hozzávetőlegesen négytizedére csökken. Mintegy hárommillió honfitársunk kerül a határokon kívülre. A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Klasszikus értelemben vett tárgyalás nem folyt a felek között, a békediktátumot lényegében aláíratták a küldöttséggel. A magyar álláspontot, tartalmazó dokumentumot ugyan átvették az Antant képviselői, néhány nap múlva azonban közölték a döntést. 1920. június 4-én a Nagy-Trianon–kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben írták alá, mintegy tizenöt perc alatt, magyar idő szerint 16:32 perckor. Az aláírók a Simonyi-Semadam kormány két súlytalannak mondható tagja írta alá, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter.

 

Emlékezzünk (Trianon - 1920. június 4.)Azonban nemcsak területi és lakosság veszteséget szenvedtünk, hanem egyéb komoly, többek között gazdasági következménye is volt a békeszerződésnek. Nevezetesen a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába.

 

Trianon – a békeszerződés aláírásának napján az egész ország gyász színét öltötte. Az iskolák, az üzletek zárva tartottak, a százezrek tüntettek némán, az újságok gyászkerettel jelentek meg aznap, félárbocra eresztették a nemzeti lobogót.

Emlékezzünk (Trianon - 1920. június 4.)Trianon – jelképe a szétvágott életeknek és családoknak, szétszabdalt falvaknak, városoknak.

 

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem?
De mindig, mindig gondoljunk reá!

(Juhász Gyula: Trianon)

DKJ.

ÓCSAI POLGÁRMESTERI HIVATAL
2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 2
E-mail: polghiv@ocsa.hu
Központi tel.: +36-29-378-125

ÜGYFÉLFOGADÁS
Hétfő: 13.00 - 18.00
Szerda: 13.00 - 16.00
Péntek: 07.30 - 12.00

© 2019. Ócsa Város Önkormányzata.
Impresszum, Adatvédelmi tájékoztató.