A reformáció ünnepe Ócsán

ARCHIVÁLT HÍR. Régebben jelent meg, tartalma már elavult lehet.

Luther Márton tételeinek kifüggesztésére emlékeztek a protestáns felekezetek

1517. október 31. Luther Márton, 95 tételének kifüggesztésével elindította, szinte kirobbantotta a reformációt. E jeles napra emlékeznek a protestáns felekezetek, ökumenikus alkalmakkal, minden évben, szerte a világon, hazánkban és emlékeztünk itt mi protestánsok Ócsán is. Városunkban, 2012. október 28-án, most vasárnap, volt a reformáció emlékünnepe.

            Az ünnepi alkalmon, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, ökumenikus istentisztelet, az ócsai református műemlék templomban volt, Lukács Tamás baptista, lelkipásztor, hirdette Istennek Igéjét, a Krónikák második könyvének 30. fejezetének első tizenkettő verse alapján. A megnevezett bibliai helyről így szólít meg az Úr:  „Azután üzenetet küldött Ezékiás egész Izráelbe és Júdába, sőt Efraimba és Manasséba is írt leveleket, hogy jöjjenek el Jeruzsálembe az Úr házába, és tartsanak páskát Izráel Istenének, az Úrnak a tiszteletére. A király úgy határozott vezető embereivel és az egész jeruzsálemi gyülekezettel együtt, hogy a második hónapban tartják meg a páskát.  Nem tudták ugyanis idejében megtartani, mert nem szentelte meg magát elég pap, és a nép sem gyűlt össze Jeruzsálembe. Így látta ezt helyesnek a király és az egész gyülekezet. Elhatározták tehát, hogy kihirdetik egész Izráelben Beérsebától Dánig, hogy jöjjenek Jeruzsálembe, és tartsanak páskát Izráel Istenének, az Úrnak a tiszteletére, mert ilyen nagy tömegben még nem tartották meg, pedig meg van írva. Elmentek tehát a futárok a király és a vezető emberek levelével egész Izráelbe és Júdába, és a király parancsa szerint ezt mondták: Izráel fiai! Térjetek meg az Úrhoz, Ábrahám, Izsák és Izráel Istenéhez, akkor ő is megtér azokhoz, akik megmenekültek Asszíria királyainak a markából, és megmaradtak. Ne legyetek olyanok, mint atyáitok és testvéreitek, akik hűtlenné váltak őseik Istenéhez, az Úrhoz. Ezért hagyta őket elpusztulni, amint magatok is látjátok. ⁸Ne legyetek tehát olyan nyakasok, mint atyáitok! Adjatok kezet az Úrnak, és jöjjetek el szentélyébe, amelyet örökre megszentelt! Szolgáljatok Isteneteknek, az Úrnak, akkor elfordul tőletek fölgerjedt haragja.  Mert ha megtértek az Úrhoz, akkor irgalmasak lesznek testvéreitekhez és fiaitokhoz azok, akik fogságba vitték őket, úgyhogy visszatérhetnek erre a földre. Hiszen kegyelmes és irgalmas a ti Istenetek, az ÚR, nem fordul el tőletek, ha megtértek hozzá.  A futárok városról városra jártak Efraim és Manassé földjén egészen Zebulonig. De kinevették és kigúnyolták őket.  Csak néhány ember volt Ásérban, Manasséban és Zebulonban, aki megalázta magát, és elment Jeruzsálembe. Júdában azonban ott volt az Isten keze, amely egy akaratra juttatta őket, és teljesítették a király és a vezető emberek parancsát az ÚR szava szerint.” _{II. Krónikák 30, 1-12.}

A baptista prédikátor, az Istenhez fordulásról, és a Krisztusban megújuló életről beszélt. Kiemelte, hogy fel kell ismernünk, és be kell töltenünk Istentől kapott feladatunkat küldetésünket

Nagytiszteletű Hantos Péter református vezető lelkipásztor végezte a liturgusi szolgálatot. Délelőtt is szolgált az Ócsai Református, és az Ócsai Baptista Énekkar.

Az délelőtti ünnepi alkalmon, mintegy 300 lélek, ócsai protestáns vett részt, a három felekezetből, az evangélikusoktól, a baptistáktól, és a reformátusoktól.

A reformációi ünnepség a baptista imaházban folytatódott, délután 17 órai kezdettel. Ahol Nagytiszteletű Hantos Péter református vezető lelkipásztor hirdette Istennek Igéjét, Pál apostolnak az Efézus beleikhez írott leveléből, annak a 6-ik fejezetének 10-iktől a 17-ik terjedő verseiből, kiemelve alapigeként a tízedik verset. A megnevezett helyen így olvassuk Istennek Ígéjét: „Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel az Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok. Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságszeretettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját, felsaruzva a lábatokat a békesség evangéliuma hirdetésének a készségével. Vegyétek fel mindenképpen a hit pajzsát, amellyel kiolthatjátok a gonosznak minden tüzes nyilát. Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely az Isten beszéde.” _{Efezus 6, 10-17.}

A református vezető lelkész, a prédikációban kifejtette, mit jelent a Krisztusban, való megerősödés, a reformációban, mit jelentett a történelemben, és mit kell jelentsen a mi életünkben ma. Ebben a megerősödésben, és harcban, miként tekinthetünk, a végső győzelemre, Jézus Krisztus golgotai kereszthalálára, de milyen küzdelmeink vannak itt Ócsán is. Csodák, történtek, Isten hatalmasan munkálkodik, de nem jött még el az „üdvösség” ideje, mert széthúzás támadhat, ahogy Júdás Iskariótes szívében is, noha Krisztus tanítványa volt. Luther Márton szavait idézte az Efézusi levél 6. része, 10.-dik verse alapján:

Végezetre, atyámfiai legyetek erősek az Úrban és az Ő hatalmas erejében. 
Efezusi levél 6, 10.

Az apostol igazi hadvezérként harci beszédben inti csatasorba állított népét, hogy álljon meg vitézül s hősi elszántsággal védekezzék. A keresztyéneknek szóló harci beszéd ez; arról, hogy kik a Krisztusban megkeresztelkedtek s hozzá ragaszkodni akarnak, azok szüntelenül fegyverben álló harcosok. Mert a keresztyénség nem henyélés, sem pedig a biztonságos béke állapota, hanem állandó vitézkedő hadviselés.
Mindez egyúttal buzdító hadiszemle is: Zászlóm seregéhez tartoztok; rajta hát, fel a küzdelemre, mert közel az ellenség. Ne féljetek, baj nem érhet. Vezérünk a seregek nagyhatalmú, sárkánygyőző Ura, ki velünk, értünk hadakozik, úgyhogy az ördög valamennyi hadával együtt is elbukik és megfutamodik. Mert Isten igéje megmarad örökké. Támadás érheti; az is lehet, hogy az egyháznak nem lesz nyugta ellenségeitől; el is hullhatnak néhányan, kik szívükből az igét kilopni engedik; - az ige azonban megmarad örökké.

Nem jött el még ideje 
Sion győzelmének;
Még nem zeng az ajkakon 
Diadalmi ének;
Még a sáncon dolgozunk 
Küzdve ellenséggel
S nyert csatánknak öröme 
Harcizajban vész el.

A liturgusi  szolgálatot, Szabadszállási László baptista  gyülekezet-vezető, végezte a délutáni istentiszteleten, ahol szolgált, az Ócsai Baptista illetve Református Énekkar dicsérőítette Istent. Az Istentisztelet végén, Nagytiszteletű Hantos Péter osztotta Isten áldását, az ünneplő protestáns gyülekezetre. Evangélikusokra, baptistákra és reformátusokra, akik itt ma Ócsán is hirdetik, és vallják, amit ötszáz éve minden protestáns, hogy egyedül a Szentírásból meríthetjük, mindazt, ami üdvösségünkhöz elegendő és szükséges, hogy ezt az üdvösséget egyedül hit által  szerezhetjük meg, egyedül Isten hozzánk való kegyelméből, mely kegyelem és megigazulásunk, egyedül és kizárólag Jézus Krisztusban van, az ő halálában és feltámadásában, a mi bűneink megváltásában. Ezért a kegyelemért, a mi megváltásunkért, megigazításunkért pedig egyedül Istenné legyen minden dicsőség! Soli Deo Glória!

Tiszeteletes Eke László

református segédlelkész