Tájékoztató a felelős kutyatartásról

ARCHIVÁLT HÍR. Régebben jelent meg, tartalma már elavult lehet.

A felelős állattartás mindannyiunk közös érdeke!

Felelős kutyatartást!

Amikor elhatározzuk, hogy kiskutyát veszünk magunkhoz, sokszor nem vagyunk tudatában annak, hogy ez minimum 10 – 15 évre szóló, felelős gondoskodás kötelezettségét is jelenti egyúttal. A családba kerülő kutya a kétlábú falka négylábú tagja lesz, ami felnőtt korára egy 2 – 3 éves gyermek szellemi kapacitásával bír. Az emberi környezetben rendszerint egyedül tartott kutya gazdáját tekinti falkavezérnek, ezért elvárja tőle, hogy vezesse, tanítsa, élelmezze és védje meg. A gazdák azonban rendkívül következetlenek. Kötelességeiket gyakran nem, vagy nem ugyanúgy és ugyanakkor teljesítik, mert fáradtak, lusták vagy betegek. Ez a következetlenség idővel arra ösztönzi a kutyát, hogy átvegye a falkavezérséget. Ez a törekvés veszélyes konfliktusok forrása lehet. Dominánsabb egyedek akár fizikai küzdelembe is bocsátkozhatnak ezért, de erősen szocializált kutyák „csak” engedetlenséget, kirekesztést, érdektelenséget mutatnak a gazda iránt.

A függőségi viszonyoktól megszabadult eb gyakran önállósítja magát, elszökik, önellátóvá válik, más társakhoz csatlakozik köz- vagy külterületeken. Az esetek többségében azonban a kutyák nem önszántukból hagyják el addig megszokott környezetüket, hanem felelőtlen, embertelen gazdáik szabadulnak meg tőlük különböző okokból és módokon.

Azokat a kutyákat, amelyek a gazdájuk (felügyelőjük), nyakörv, vagy egyéb azonosító nélkül tartózkodnak közterületen, kóbor kutyáknak tekintjük (Magyarországon becslések szerint 100 000-re tehető a számuk).

Fontos különbséget tenni a városi, illetve természetes környezetben élő kóbor kutyák között, mivel eltérő a gazdasági, társadalmi hatásuk, illetve más evolúciós nyomás alatt állnak, az eltérő alkalmazkodási kényszerek miatt.

A felügyelet nélkül kóborló kivert, vagy eltévedt kutyák közegészségügyi, vagyon-, illetve közbiztonsági kockázatot jelentenek, hiszen nem kapják meg a védőoltásokat, féregtelenítést, valamint éhesen behatolhatnak a portákra, ahol a haszonállatok elpusztításával jelentős károkat okozhatnak, de akár rátámadhatnak vadakra és járókelőkre is.

Emiatt gyakran érkezik panasz az önkormányzatokhoz, melyek szinte kilátástalan küzdelmet kénytelenek folytatni a probléma megoldása érdekében.

Egy adott területen a kóbor kutyák számát a terület jellegzetességei határozzák meg (élelemforrások, búvóhelyek). A területen a kutyák számát a terület rendezésével, az élelemforrások (a kutyák etetése, szemétkupac, bármi ehető) visszafogásával lehet csökkenteni. Az egyes egyedek befogásával vagy elpusztításával csak időleges eredményeket lehet elérni.

A kóbor kutyák számának csökkentése az állatok azonosíthatóságának előírásával, ivartalanítással, valamint felvilágosító kampányokkal érhető el (kutyák esetén a chipezést és a regisztrációt törvény írja elő). Az egyedi azonosíthatóság segíti a kötelező egészségügyi beavatkozások (veszettség elleni oltás) ellenőrzését, illetve az eltévedt ebet segít visszajuttatni a gazdájához.

A felelős állattartás mindannyiunk közös érdeke!

Dr. Jakab László

Szent István Egyetem

Állatorvosi Kar

Állathigiéniai és állomány-egészségtani és állatorvosi etológiai tanszék