Falu Tamás életműve a Települési Értéktárban

ARCHIVÁLT HÍR. Régebben jelent meg, tartalma már elavult lehet.

Információk

Falu Tamás életműve

Keresztlevele tanúsága szerint 1881.november 10-én született Markbreiter Adolf magánzó és Fuchs Laura házasságából Kiskunfélegyházán. Német eredetű nevének magyarosításához 1894-ben járult hozzá a belügyminiszter.

A Monor mellett lévő Vasad pusztán töltött nyugodt, tanyasi gyermekévek, a monori elemi iskolában, majd a kecskeméti református kollégiumban zajló diákévek után már Balassa Lajos néven érettségizett le 1899-ben.Középiskolás korában került elválaszthatatlan kapcsolatba az irodalommal.

Érettségi után jogi tanulmányokat kezdett Budapesten. Egyetemi évei alatt az Üstökös és a Borsszem Jankó című élclapok közölték humoros írásait, megjelent egy verseskötete és egy regénye is.

1907 volt a békés polgári révbejutás éve dr. Balassa Lajos számára: ügyvédi vizsgát tett, majd a monori közjegyzői irodában kapott állást. Ebben az évben vette feleségül Bér Jolán polgári iskolai tanárnőt.

1911-ben felvette a Falu Tamás írói nevet. Ősz című költeménye a Hétben már ezen a tudatosan választott néven jelent meg. Ezt követően Falu tamást hamarosan befogadták az irodalmi berkek. 1914-es dátummal már Juhász Gyulától őriz kedves hangú levelet, később pedig nagysikerű önálló estet rendeztek Falu Tamás megzenésített verseiből.

1918 újabb fordulópont az életében: a Gömör megyei Nagyrőcére nevezik ki közjegyzőnek. Ekkor egy időre csaknem megszakad kapcsolata a fővárosi irodalmi lapokkal. Súlyosbodik elszigeteltsége, amikor a trianoni békeszerződés értelmében Nagyrőce Csehszlovákiához kerül. Egyik műve kiadásával kapcsolatos hivatalos teendők elvégzésére nem utazhat Budapestre, mert nem kap útlevelet.

Sikertelen áthelyezési kísérlete után 1922-ben repatriálták a Csehszlovákiában élő magyar közjegyzőket. Cegléden kapott helyettes közjegyzői állást, majd 1924 augusztusában kinevezték Ócsára közjegyzőnek. Ezután itt élt haláláig. Ócsán illetve Dabason közjegyzősködött nyolcvan éves koráig.

Magyarországra visszatelepülve Falu Tamás újra bekerült az irodalmi élet vérkeringésébe: Gellért Oszkár a Nyugat Osváth számába, majd pedig a Móricz számba kért tőle kéziratot. Ebben az időben nem voltak publikálási gondjai, mind több lapszerkesztő kérte, sürgette a Falu Tamás kéziratokat. Népszerűségét számos vidéki előadóest egyre több rádiós szereplés mid több megzenésített vers jelzi.

1926-ban a Petőfi Társaság, 1933-ban pedig a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. E két meglehetősen konzervatív irodalmi társaság tagsága azonban akarva akaratlanul is a hivatalos jobboldali irodalom elkötelezettjévé tette a költészete politika mentességéhez annyira ragaszkodó Falu Tamást. 1932-ben királyi főtanácsosi –ezzel együtt „ méltóságos „ címet kapott.

1934-ben Falu Tamás képviselte a hivatalos magyar irodalmi életet Linzben a Batsányi János hamvainak hazahozatala alkalmából rendezett ünnepélyen.

Gyarapodott a sajtóban a Falu Tamásról szóló elismerő méltatások száma. A kor egyik legismertebb magyar irodalomtörténésze, Pintér Jenő is elismeréssel szólt Falu Tamásról.

A két világháború közt általában egy-két , esetleg három évenként jelentek meg felváltva verseskötetei és regényei. Viszonylag termékeny költő volt tehát annak ellenére, hogy legnagyobb irodalmi sikerei idején is megtartotta polgári foglalkozását. A Petőfi-és Kisfaludi Társasággal, valamint az Új időkkel és a jobboldali írókkal való személyes kapcsolata miatt 1948 után hosszú ideig nem publikált, sőt alig írt. A szocializmus építésének első lendületes évei, később a személyi kultusz időszaka nem kedvezett a finom, halk Falu Tamás-i lírának. Még a vele kapcsolatos ez időben írt méltatások zöme is kéziratban maradt.

1953 súlyos csapást tartogatott számára: meghalt a felesége. Élete ezzel nevelt lánya szerető gondoskodása ellenére is sivár, magányos lett.

Az 1956 utáni konszolidáció éveiben Újra kezdték felfedezni Falu Tamást. Verseit elsősorban az élet és Irodalom, a Vigília és a Pest megyei Hírlap közölte.

Falu Tamás kezdi visszanyerni méltó rangját a magyar irodalomban. 1964-től a rádió is több ízben tűzte műsorára verseit és a költővel készült interjúkat. Több alkalommal rendeztek Falu Tamás szerzői estet például a Fészek- és a Kossuth Klubban. Kiterjedt levelezése is igazolja, hogy ha szerényen is, de benne élt a magyar irodalom vérkeringésében. Az 1960-70-es években levelező viszonyban állt Áprily Lajossal , Csuka Zoltánnal, Devecseri Gáborral, Germanusz Gyulával.

1966-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, 1967-ben megjelent a Téli kikötő című verses kötete, amelyet hetek alatt elkapkodtak a könyvesboltokból. Ez a közönségsiker volt talán a legszebb elégtétel Falu Tamás számára a hosszas mellőzésért. A kötet kritikai fogadtatása jelentette a másik elégtételt. Végre mély, elemző méltatások láttak napvilágot Falu Tamás egész költői életművéről például Rónay György és Kunszery Gyula tollából.

1971-ben a 90.születésnapján a szűkebb pátria, Ócsa díszpolgárává választotta a költőt. (1945 után Falu Tamás kapott első ízben díszpolgári címet Magyarországon.) A Pest megyei Népművelési Tanácsadó Golldmann György filmstúdiója filmet készített Falu Tamásról Téli kikötő címmel. 1971-ben megkapta a munka érdemrend arany fokozatát.

Élete utolsó éveiben csendben, kiegyensúlyozott, békés öregségben, de nyomasztóan magányosan

élt. 1977. július 13-án 96 éves korában érkezett el a legutolsó állomás. A gyászszertartáson az Írószövetség nevében Fábián Zoltán búcsúztatta.

Az ócsaiak Falu Tamás munkásságának és életművének az Őt megillető tisztelettel és szeretettel állítottak emléket. 1977-ben az Ócsai Nagyközségi Tanács megvásárolta az épületet mely több mint ötven éven át volt a költő otthona. 1981-ben Falu Tamás születésének 100. évfordulója alkalmából az épületben kialakították a Falu Tamás Könyvtárat és benne a költő ingóságaival berendezték a Falu Tamás emlékszobát, mely mind a mai napig nyitva áll az érdeklődők előtt.

A könyvtár épületének falán elhelyeztek egy Falu Tamást ábrázoló domborművet, mely ifj. Pál Mihály szobrászművész alkotása.

Falu Tamás végső nyughelye az ócsai temetőben található. A Kisfaludi Stróbl Zsigmond által tervezett síremléke fekete márványból készült.

Falu Tamás maga láttatja meg az életrajzi adatok mélyén rejlő lényeget: regényeiből hű képet kapunk környezetéről, életének színhelyeiről prózában kifejezhető belső gondolatairól. Élete legmélyebb, leglényegibb szféráiról pedig versei vallanak. A versek keletkezéséről ezt írja:”…hogy születnek a versek? Úgy hogy az emberből meghal egy darab. Egy emberből lekopik egy darab élet. Az ablaküveget gyémánt darabbal vágják.”(Nyolcvanas évek című regényében írtak szerint.)

Nem játék, véresen komoly önmegvalósulás, önkiteljesedés volt tehát számára a költészet. Igazi énjéről műveinek elemzése adhat csak képet. (Műveinek ismertetése mellékletként csatolva.)

Ócsa, 2015.09.14.

Forrás: G. Sin Edit, Falu Tamás című kismonográfiája

Szakértő: Gergelyné Kopcsó Eszter könyvtárvezető

Falu Tamás művei

-1914-ben a Singer és Wolfner kiadónál jelent meg Óperencia című verseskötete melyet Balla Ignác az Új Időkben „ … egy sokat álmodó, de már megpihent lelkű ember sóhajtásai „-nak nevezte. Már az Óperenciában felfedezhetjük a költőnek a korhoz való bizonytalan kötődését, a konkrét időben, az életben való határozott megkapaszkodás képességének a hiányát.

-1915-ben újabb Falu Tamás kötet látott napvilágot Padok zenéje címmel . A gondosan szerkesztett kötet tartalmi egységét a téma , az iskoláskor emlékei biztosítják. Ez a költő egyetlen olyan kötete, amelynek epikus folyása van, amelyben a versek nagy része elbeszélő jellegű, egy-egy kedves, szomorkás régi történetet elevenít fel. Az iskolapad utáni nosztalgia mellett ebben a kötetben hangot kap a 34 éves költő „világhonvágya” is, valamint ez az elő olyan kötete a költőnek , melyben meghatározza önmaga emberi-költői helyét.

-1917-ben, a világháború harmadik évében jelent meg következő kötete. A bidermeieres, nosztalgikus kötetnek mindössze két verse utal arra, hogy az első világháború idején született. A Csipke egy kicsit a kétségek, az én keresések, a pontos én meghatározási kísérletek kötete is.

-1924-ben A lélek mindenütt kihajt című kötet alaphangulatát a már megállapodott , több mint negyven éves költő higgadt, letisztult , mégis kesernyés gondolatai adják meg. Már ekkor életmérleget készít, s szomorkás beletörődéssel állapítja meg önmagáról, hogy” könnyűnek találtatott. Ebben a kötetben jelennek meg először szerelmes versei.

-1928-ban jelent meg Falu Tamás következő kötete az igényes , egyenletes színvonalú Évek illata, amelybe felevette korábban már publikált legszebb verseit is. A kötet új költeményei gondolatiságukban, hangulatukban keresetlen formai megoldásaikban egyenes folytatásai Falu Tamás korábbi legjobb verseinek. Néhány új szín, új tartalmi elem is megjelent lírájában. Egyre mélyebben érezte, hogy az 1920-as évek zaklatottsága, felületes rohanása nem illik az ő nyugodt, szemlélődő mentalitásához.

-1935-ben tette közzé következő kötetét A délutánból este lesz címmel, melyben kristálytiszta, közérthető költői eszközökkel adta meg a kötet egész alaphangulatát, a férfikor öregkorba hajlásának rezignált , bölcs tudomásulvételét.

-1940-ben jelent meg Kikötő című kötete, mely a fasizálódás korának és a második világháború első évének költői terméséből adott válogatást. A kötet verseinek többségét az idő törvényszerű múlása, az élettempó fokozatos lassulása, a halálközelség, az élettel való végső leszámolás bizonyossága határozza meg tartalmilag és hangulatilag egyaránt. Ezek a fogalmak alapigazságuk ellenére is összetettebben , bonyolultabban, nyugtalanabbul jelentkeznek , mint a korábbi kötetek ilyen típusú verseiben.

- Témáiban, hangulataiban, művészi értékeiben a Kikötő egyenes folytatása a Térzene, amely az 1940-től 1948-ig írt versek legjobbjait foglalja kötetbe. A kötet uralkodó hangulatát ismét a kor szelleme, a világháború keltette döbbenet határozza meg, bár legmegdöbbentőbb hangú háborúellenes költeményeit nem vette be a Térzenébe, nyilván mert azok fortissimója hangulatilag megtörte volna a kötet egészének halk tónusát.

- Mátyás Ferenc szerkesztésében jelent meg a Magvető Kiadónál Falu Tamás verseiből a leggondosabb, legigényesebb válogatás 1967-ben Téli kikötő címmel. A kötet anyagának hozzávetőlegesen a felét az 1911 és 1948 közt napvilágot látott legszebb versek teszik ki, másik felét pedig a Térzene óta eltelt közel húsz esztendő gazdag terméséből válogatta a szerző és a szerkesztő. Végső összegzésnek, búcsúnak szánhatta a 85 éves költő ezt a finom, egyenletes színvonalú kis költeményekből álló kötetet. Apró finomításokat , változtatásokat , kihagyásokat végzett a költő az e kötetbe került régebbi versein, igényesebbé vált a központozás is.

- Falu Tamás verseinek legutóbbi gyűjteményes kiadása 1974-ben jelent meg Vidéki állomások címmel Csanádi Imre szerkesztésében, Szondi Béla közreműködésével a Magvető Kiadónál. A kötet mintegy elégtételül Falu Tamás hosszú ideig tartó méltatlan mellőzéséért, minden korábbinál teljesebb, részletesebb képet ad a zárt, csaknem teljesen befejezett életműről. Szigorú időrendben , eredeti szöveghűséggel közli a 1899-től 1974 februárjáig terjedő hét és fél évszázados költői pálya valamennyi állomásának jellemző alkotásait, számos kötetben meg nem jelent versét is.

Falu Tamás lírikus alkata, egyénisége, alapjaiban meghatározta prózai művészetét is.

- Első, Balassa Lajos néven megjelent regényén, a Hajnali misén még csak csírájában fedezhetjük fel a későbbi Falu Tamás –próza jellegzetességeit. Az 1905-ben megjelent mű felvázolja a századforduló korabeli Magyarország számos ellentmondását-jóval többet, mint amit a regény terjedelme megengedne. Ezen ellentmondások feloldásához, a felvetett kérdések megválaszolásához azonban a huszonnégy éves fiatalember élettapasztalata és a kezdő író prózaírói rutinja még nem elégséges.

-1913 –ban kiadott kisregénye a Majális több szempontból egyenes folytatása a Hajnali misének. Ez a regény is a kis emberek hétköznapjait, a köznapi boldogság – és boldogtalanság forrásait mutatja be, az ál patetikus hősszerelem és konvenciók ellen szól . A Majális viszont már sok vonatkozásban túlmutat a Hajnali misén. Már nem csak vázolja, hanem elmélyülten, árnyaltan ki is dolgozza a felvetett gondolatokat. Nem áldozza fel a cselekményesség érdekében a fontos részleteket, hanem a részletek mélyére nézve jó érzékkel meg tudja ragadni a lényeget. ( A későbbiekben is ez lesz Falu Tamás egyik legnagyobb prózaírói erénye.)

-A Majálissal egy kötetben jelent meg 1913-ban a Vonatosok című kisregény. Ez az egyszerű kis történet jó alkalmat ad az írónak arra, hogy olyan természetes emberi érzéseket elemezzen, melyeket szinte minden ember jól ismer, csak valamilyen megcsontosodott konvenció miatt szégyell, leplez, hamis póz mögé rejt. Lényegtelennek tűnő, aprócska érzések ezek, mégis megkeseríthetik az életét annak, aki álszeméremből nem mer szembenézni velük. Gyarló, gyöngeségre valló érzelmek ezek, de Falu Tamás tanítása szerint nem kell szégyellnünk őket, hiszen a gyarlóság, gyengeség éppen olyan természetes emberi tulajdonság, mint a magasztos nemes tulajdonságok. Az ember nem lehet tökéletes, hibáival együtt kell tehát elfogadnunk.

-1920-ban jelent meg a következő Falu Tamás regény Küszöb címmel. Ez az igényesen kidolgozott, tökéletesen felépített mű méltán nyerte el az Athenaeum regénypályázatának ötezer koronás díját. Az alig öt éves főszereplő hétköznapjainak, játékainak titkos kis útjainak, szorongásainak, örömeinek a felnőttekhez való kötődéseinek tökéletes, életszerű ábrázolása önmagában is nagy erénye a Küszöbnek.

- Néhány év múlva, Falu Tamás megírja legkeserűbb, legkétségbeesettebb regényét, az 1926-ban kiadott Kicsinyeseket. A hegyek közé dugott, kis felvidéki városka értelmisége-erdészek hivatalnokok jogászok orvosok tanárok- helyzetük sivárságára, kilátástalanságára válaszul –mintegy önvédelemből –megalakítják a Kicsinyesek körét. Jelszavuk: „Nem nézni a holnaputánba, nem törődni a mával csak enni, inni sokat és apró ügyekkel vesződni”. Falu Tamásnak egyedül ebben a regényében találhatunk hazáról, hazaszeretetről szóló fejtegetést.

-A Nyolcvanas évek-a Küszöbhöz hasonlóan – Ismét a múlt századba viszi az olvasót. A Küszöbben azonban konkrétabb és jelentősebb szerepet kap a kor, mint ebben a regényben, ahol szinte csak a cím hangsúlyozza az időbeliséget. A Nyolcvanas években egyrészt jobban háttérben marad a konkrét történelmi kor, másrészt Falu Tamás azt az általánost ragadja meg a múlt századból, ami saját jelenére is érvényes értelmiség életformája, a tanítók és környezetük mindennapjai, az iskolai élet, a hangulatos szüret, majális, bál, a vidéki szemével látott fővárosi életmód.

Mint minden Falu Tamás regényben itt is hiányzik a drámai helyzet végsőkig éleződő konfliktus, itt is elmosódnak a kontúrok.

- Falu Tamás egész életében ragaszkodott ahhoz, hogy az életből csak a szépet lássa és láttassa meg. 1929-től a Jánoská - tól saját korában marad, de egy sajátosan utópisztikus, illuzórikus álomvilágot rendez be magának több kevesebb sikerrel megpróbálja kirekeszteni azt , ami a korban az életben rút. Ez az álomvilág azonban soha nem szakad túl messze a realitástól, ott vibrál a valóság és az illúzió határán, álomnak kicsit földhözragadt, valóságnak túl szép, túl problémamentes.

-A Jánoskát két év múlva újabb boldogságkereső, illúziókergető és mégis prózaian reális Falu Tamás regény követi A halottak is élnek címmel. A cím hátborzongatóan misztikus történetet, vagy a harmincas divatos mélylélektani fejtegetéseket ígér. A regény viszont az átlagemberek átlag-boldogságának a megteremtéséhez és annak megtartásához ad gyakorlatias, földhözragadottan hétköznapi tanácsokat bölcs humorral, kesernyés iróniával és öniróniával. Természetes mindennapi igazságokat mond ki a megrögzött köznapi konvenciók köznapi cáfolataként a kisemberek okulására.

-1932-ben a nagy gazdasági világválság utolsó évében jelent meg a kora valóságához erősen kötődő, reális korrajzot adó regény, az Öregek. Ez az egyetlen Falu Tamás regény, amelynek a közelmúlt aktuális gazdaságpolitikai kérdése áll a középpontjában. Egyben az író legegyértelműbb, legkevésbé elvont mondanivalójú és a legegyenletesebb művészi színvonalú alkotása. A regény alaptémája a gazdasági válság hatásának bemutatása a Falu Tamás világát jelentő kisértelmiségiek, középegzisztenciák életére. A középosztály legszürkébb alsó rétegének a gazdasági válság alatti életét Falu Tamáson kívül ilyen megközelítésben senki sem ábrázolta.

-Az 1938-ban megjelent új Falu Tamás regény A Tiszta víz egy kis város ”porba alélt életének a jellegzetes típusait” és magát a kisvárosi életformát mutatja be kitűnő megjelenítő erővel, nagy plaszticitással. Ebben a regényben ismét másodlagossá válik a társadalmi háttér, ismét az illúziókat, az elérhető és megvalósíthatatlan vágyakat kergető emberi lélek lesz a főszereplő. A Tiszta víz felépítése, művészi egysége, igényes, választékos stílusa alapján a legjobb Falu Tamás regények közé tartozik.

-1942-ben megjelent regénye a Járásbíróék kétségbeesett kapaszkodás valami megfoghatatlan illúzióba a második világháború harmadik évében. Ez az illúziókeresés azonban sajátosan keveredik a valóság nagyon is reális, aprólékosan kidolgozott részleteivel. A járásbíróék cselekménye ismét Falu Tamás legotthonosabb közegében, egy vidéki kisvárosban játszódik. Sőt a mikrokörnyezet is nagyon ismerős számára: polgári életének mindennapos színtere a járásbíróság, a jogászok világa. Falu Tamásnak ez volt az utolsó nyomtatásban megjelent regénye.