Hősök szobra

Hősök szobra

Az I. világháború hatalmas emberáldozatokat követelt szerte Európában, s nem volt ez másként hazánkban sem. Az elesettekre való méltó emlékezés igénye minden közösségben jelentkezett. Közel kétezer hősi emlékmű áll a mai Magyarország területén.

Az ócsai emlékmű leleplezési ünnepségére 1926. november 7-én, vasárnap délelőtt került sor, ünnepélyes keretek között. Még aznap délután megjelent a faluban József királyi herceg tábornagy, aki szintén megkoszorúzta az „emlékoszlopot”. „A falu teljes számban kivonult lakossága ovációval fogadta a királyi herceget, aki beszédében kegyeletes szavakkal emlékezett meg Ócsa község fiainak a háborúban kifejtett hősiességéről, akik a legdrágábbat, az életüket dalolva és örömmel áldozták fel a hazáért.” – írták a Budapest Hírlap és a Pesti Hírlap 1926. november 9-i számai. Érdekesség, hogy a Pesti Napló 1926. november 7-i száma már közölte az emlékmű tetején lévő szobor fényképét.

Az emlékmű tetején maga Hungária ölében fekszik az elesett katona, aki reménykedő tekintetét veti a Hazát szimbolizáló nőalakra. Hungária fejét a Szent Korona díszíti, testét hadivért, vállát és hátát pedig köpeny borítja. A katona zubbonyban, szintén köpenyben került ábrázolásra. A Szent Korona megjelenése az emlékművön szimbolizálja azt, hogy a hős katona „Nagy-Magyarországért” áldozta életét. A szobor készítőjének neve, s a készítés éve is meg van jelölve a szobor talapzatán (Markup Béla 1926). Markup készítette a Parlament előtti két oroszlán szobrát, valamint – többek közt - az alsónémedi első világháborús hősi emlékművet is.

A szobor egy emlékoszlopon áll, mely kocka formájú. Összesen öt darab márványtábla van rajta, a két oldalon kettő-kettőn az elhunyt hősök nevei szerepelnek, az elején pedig egy táblán az 1914-1918 felirat és Petőfi Sándor 1845-ben, Pesten írt, „A hazáért” című versének negyedik versszaka olvasható:

„Mintha nap volna mindenik,

Oly tündöklők e szellemek,

Tündöklők, mert hisz a dicsőség

Sugármezébe öltözködtenek.”

Az elülső oldali márványtábla alatt három lyuk is található, melyből korábban három kis kar állhatott ki, s arra rögzítették az ünnepségek keretében odatett koszorúkat. A fellelhető képeslapi források alapján megállapítható, hogy eredetileg nem volt lekövezve az emlékmű körüli terület.

Az emlékmű az avatást követően a települési „hősök emlékünnepének” központi helyszíne lett.  A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (...) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Az ócsai állami polgári fiú- és leányiskola (is) minden évben elhelyezte koszorúját a talapzaton, verset szavaltak diákok, s 1930-tól Tury Miklós történelemtanár (is) tartott egy-egy rövid beszédet. Tury Miklós az iskolában ugyancsak megemlékezett minden év december 10-en azon I. világháborús hős huszárokról, akik a limanovai csatában tanúsítottak hősies helytállást. A diákok többször is kirándultak a hősi emlékoszlophoz (s természetesen a református templomhoz is), hogy anyagot gyűjtsenek az Ócsát bemutató dolgozatukhoz. Az 1935/6-os tanévi iskolai értesítőben ezt olvashatjuk: „május 24-én testületileg vettünk részt a község által rendezett Hősök emlékünnepén, mely alkalommal Tury Miklós tanár beszédet mondott, Schreiter Margit IV. osztályos tanulónk szavalt, igazgató pedig az iskola gyönyörű rózsakoszorúját helyezte a szobor talapzatára.”

Az emlékmű leleplezésekor – a korabeli híradások szerint – 120 hős neve szerepelt a márványtáblákon. 2016-ban 105 név olvasható (igaz, néhány nehezen); az eltérés okát nem tudjuk. Az ócsai polgári halotti anyakönyvben sok hősi halott is bejegyzésre került, ám van, akinek neve nem található meg az emlékművön (Tóth Pál). Van olyan, aki szerepel más emlékművön is (Acsai Ferenc földműves), ő az alsónémedi emlékművön is szerepel. Volt olyan család, ahol két fiútestvér is hősi halált halt (Tafler Ferenc és Tafler Vilmos).  Ócsán sem volt olyan vallási felekezet (baptista, evangélikus, izraelita, református, római katolikus), amelynek tagjai közül ne lett volna emberáldozat.

Forrás:

Végh László Flórián kutatásai alapján az Ócsai Kisbíróban megjelent írásából

http:/alsonemediesvidekeheelytörténet.blogstop.hu

Magyar Sándor: Utcák, terek és intézmények Ócsán

Az ócsai első világháborús hősi halottak életrajzi adatainak kutatását Végh László Flórián munkatársaival folyamatosan végzik , amennyiben bárkinek érdemi adata, fényképe van ezen témában, kérjük, segítse munkáját, s vegye fel velük a kapcsolatot az alsonemediesvidekehelytortenet@gmail.com címen.

Ócsa, 2016. november 15

Összeállítást készítette: Pappné Hajdu Katalin /Helyi Települési Értéktár)

Mellékletek:

• Jegyzőkönyv és határozat
• Javaslattételi nyomtatvány
• Támogatói levél