Magyar Sándor tanár úr életútja

Magyar Sándor tanár úr életútja

"...... a szeretet váljék bennünk uralkodóvá, s tegye igazán méltóvá tetteinket."
Ez Magyar Sándor testamentuma.

Magyar Sándor Csongrádon született 1902. szeptember 12-én. Pedagógus és helytörténész. A kiskunfélegyházi tanítóképzőben szerzett diplomát. 1920-ban Jászszentlászlón falusi tanítóként indult a pedagóguspályán. Pálmonostora, Alsónémedi, Ócsa gyermekeit tanította, nevelte öt évtizeden keresztül.
A háború befejezését követően a nyugati fogság, a kántori teendők és leventeoktatói tevékenysége miatt évekig szenvedett a mellőzöttség, a rendőri felügyelet, a büntetésből áthelyezés kellemetlenségeitől.
"Néptanítóként" hivatástudattól vezetett, a nép között élő és népért élő tanító-nevelő volt.
Jó szervező lévén közéleti emberré vált. Alsónémedin töltött tanítói évei alatt 22 tagú férfikórust vezetett, a Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja, a Tejszövetkezet ügyintéző igazgatója, valamint a 400 tagú Gazdakör titkáraként gazdatanfolyamokat szervezett.
Ócsán a Takarékszövetkezet megszervezése fűződik a nevéhez.
A természet szeretete és tisztelete, a természeti környezetünk megismerése és védelme iránti igénye kisgyermekkorától vált lételemévé. A tanítványaiba is ezt igyekezett elültetni. 1958 őszétől az Ócsai Általános Iskola tanára. A dabasi járásban biológia-technika szakosként,
és munkaközösség-vezető tanárként megalapozza Ócsán a gyakorlókerti munkát. Édenné varázsolták vezetésével a gyerekek a volt jegyzőkertet. Gyümölcsfákat telepítettek, konyhakerti növényeket neveltek. Gyakorlatban oktatta a mezőgazdasági munkák megismerésére tanítványait.
Az Ócsai Tájvédelmi Körzet értékeinek megismerése és megismertetése motiválta Ócsa értékeinek feltárására. Magyar Sándor az Ócsai Hírmondó 1991 júniusi számában bemutatja Dr. Boros Ádám munkásságát, ami által az olvasó megismerheti az "Ősi" "turján"-t
A gyógynövénykutató munkássága kapcsán elkészítette az " Ősi lápmaradvány növény és állatvilága " című, 1989-ben összeállított, fényképekkel illusztrált tanulmányát, melyben a növények leírását, latin és magyar nevét, azok gyógyhatásait, illetve ellenjavallatait írja le. Összeállítását képekkel illusztrálja. Sajnos ez a tanulmány nem került kiadásra.
Azonban hosszú élettapasztalata, ismerete összegzéseként, több könyvet, kiadványt jelentetett meg.
Utcák, terek és intézmények Ócsán című könyvében számos, Ócsa idegenforgalmát érintő műemléket mutat be. Ilyen az Ócsai Református Műemléktemplom. Könyvéből megismerhetjük az Országos Műemlék Felügyelőség 1985-ben végzett feltárásait, majd azok munkálatait. Kutatások szerint a templom kertben 1,5 m mélységben Árpád korabeli kis lakóház döngölt agyagpadlóját találták, a kutatások felfedték, hogy a főhajó soha nem volt boltíves, megtalálták a templomot körülvevő kőfal nyomait, a kolostor alapjának egy részét. 1990-ben kezdték meg a műemlék rekonstrukciós munkálatait.
Könyvében olvashatunk az Ócsai Tájvédelmi Körzetről, és azok virágairól. Falu Tamás költőnk életéről, a híres Bolyai János Gimnázium átépítéséről, arról a szélmalomról, ami a XVII-XIX. században működött a városban, de ma már csak a dűlő neve emlékeztet a létezésére. Magyar Sándor könyvében az utcák és terek híres névadói mellett az ócsai
pincékről is sok új információt említ, de erről következő kiadványában részletesen is foglalkozik.
Az Öreghegyi pincesor című kiadványa, 1987-ben jelent meg, mely a mai nap is méltán Európa hírű pincék leírását, készítésének módját ismerteti, fontos állomása annak, hogy az Ócsai Pincék Pest Megye Értéktárának részét képezi.
Az Értékeink című könyv 2000 példányban jelent meg 1990-ben, mely részben elődje lehet a jelenleg működő értéktárunknak. A könyv Ócsa természeti értékeit mutatja be. A könyv turisztikai szempontból is jelentőséggel bír.
Magyar Sándor a Mezőgazdasági Múzeumban ismerkedett meg Dr. Milkovics István növénytár vezetővel, akitől értékes információkat kapott. Ezek után már egyedül barangolt a Duna hajdani medervonulatán egy növényhatározóval és egy jegyzetfüzettel. Így tanulmányozza Ócsa jelenlegi tájvédelmi körzetének növényvilágát. Könyvében ír a jelentősebb növénytársulásokról, a nádas növényzetről, a mocsár és a szittyós láprét növényeiről. Könyvéből érdekes és kimerítő információkat tudunk meg a madárvilágról, felsorolva és ismertetve a legjelentősebb madárfajokat. Az Ócsai Madárvárta tevékenységét is megismerhetjük érdekes, és egyben olvasmányos könyvéből.
Az oly sokat emlegetett, és méltán Európa hírű Ócsai Református Műemlék templomot is bemutatja könyvében az érdeklődőknek.
Végül de nem utolsó sorban fontos ismereteket szerezhetünk az „Öregfalu” településrészről valamint az Ócsai Római katolikus templomról.
A Temető című könyve kéziratban maradt ránk.
Magyar Sándor tanár úr 1992. november 25-én távozott az örökkévalóságba.
Még életében létrehozta az "Utódokért Magyar Sándor" alapítványt - az iskolai eredmények elismerését támogatni hivatott alapba felajánlva könyveinek tiszteletdíját.
Életútja méltó elismeréseként, 1990-ben megkapta Ócsa Városától a „díszpolgár” kitüntető címet.
Halála után Ócsán utcát neveztek el róla.
A szakértői anyagot gyűjtötte és összeállította: Szöllősiné Panyik Ida nyugalmazott tagóvoda vezető
                    

Forrás:

Életrajzi írás: Dr. Bálintné Magyar Ilona írása-
Dabasi Hírlap: Csongrádtól Ócsáig hosszú volt az út,
                      Hasznos nyugtalanság
Ócsai Hírmondó: Egy ember, aki sokat tett Ócsáért (1991.)
                         Búcsú Magyar Sándor tanár úrtól
Morvai Lajos: Utódainkért c. írása
 

Mellékletek:

• Jegyzőkönyv
• Javaslattételi nyomtatvány
• Támogatói levél