Népviseleti gyűjtemény - szakértői vélemény

Népviseleti gyűjtemény (Ócsa)

"Őrizd meg, védjed múltbeli örökségedet,
Benned él nemzeted, százágú gyökered.
Vigyázd a kincset, mely rád hagyatott."

Ezzel az ismeretlen szerzőtől származó idézettel indult el 2 pedagógus, Bereczky Lászlóné Magyar Mária és Dr. Bálintné Magyar Ilona, hogy összegyűjtse és megmentse a már kiveszőben lévő ócsai népviseleteket.

A kezdetek 2005-re nyúlnak vissza, amikor is több üzemelő babagyűjteményt megtekintettek.

Beszélgettek idős ócsai asszonyokkal, akik fiatalkorukban népviseletben jártak és ismerték szüleik és nagyszüleik öltözködési szokásait, a ruhák szabásvonalait és a használatos textileket.
Mozgósították Ócsa lakosságát, hogy keressenek régi ruhadarabokat, fényképeket és bocsájtsák rendelkezésükre. A gyűjtések során kapott népviseletek lehetőséget biztosítottak számukra a szabásvonalak és a díszítések tanulmányozására.
Kutatásaik igazolták a helyben szerzett ismereteket, ezért további feltáró munkát folytattak a Néprajzi Múzeumban, a Szentendrei Ferenczi Múzeumban és számos  könyvtárban.

Miután a tervek megvoltak, kezdődhetett a megvalósítás, de ehhez anyagi forrásra volt szükség, amit szintén gyűjtésekből oldottak meg.
Támogatta a kezdeményezést a helyi és a megyei önkormányzat, de a lakosság is sok pénzügyi támogatást biztosított.

Ezzel végérvényesen elindult a gyűjtemény összeállítása.

Babák:
A népviseleteket saját készítésű babákra öltötték. Fontos szempont volt a bábák felnőtt emberi test arányának kialakítása. A test arányait az állvány méretével kellett összehangolni. A fém  állvány fa talpon áll, mérete 52 cm. A baba arca nem lényegi kérdés, ezért a szemek és a száj megjelölése színes gombostűkkel történt. Fontos azonban pontosan követni az eredeti népviseleti hagyományokat.
A baba testhez a fejet is textilből tervezték, mivel a kaucsuk vagy gumi fej igen költséges lett volna.
A ma látható babák teste és végtagjaik arányosak és keményre tömöttek. A fejre kenderkóc haj került.

Ruhák:
A kezdeti szabásminták még nem hozták meg a megfelelő eredményt. Mivel kicsi ruhákról van szó némi fejtörést okozott a méretarányos szabásminták elkészítése.
Ezek után kezdődött a ruhák varrása eredeti textildarabokból. Legelőször a női és a férfi munkaruhák majd a lakodalom szereplőinek ruhái készültek el.
Kihívást jelentett a férfi posztóöltözék, csizmák, spanglis cipők, kalapok elkészítése.
A feltáró munka során összegyűjtött eredeti ruhák felújítását is el kellett végezni, hogy eredeti pompájába álljon a kiállításon.

Blúzok:
    Darázsfészkes szűkítő hímzés, nyakon kézelőn lyukhímzés,töltés, slingelés.
Alsószoknya:
    Színes, alján rózsaszín vagy kék slingeléssel.
Mellény:
    Pontokból álló kisebb minták a díszítőelemei.
    Ünnepi mellény csipkés, fehér lyukhímzéssel.
Kötény:
    Kék, szürke, fekete gyapjúszövet, vagy kékfestő anyagból készül, slingeléssel, lapos     hímzéssel     díszítve, fehér, fekete, aranysárga fonállal kivarrva.
Zsebkendő:
    Fehér alapon borsócakkos, sarkában monogram, sarokban minta. Fehér, rózsaszín     vagy kék  hímzőfonallal kivarrva.

Első alkalommal 2006-ban az Ócsai Kulturális Napok keretében állították ki a népviseleti babákat, majd a szomszédos településeken Újhartyánban, Hernádon,  Dánszentmiklóson,  Bugyin, Pilisvörösváron, Felsőpakonyon, Alsónémedin, Óbuda Textilmúzeumba és Szlovákiában Palást községben is bemutatásra kerültek.
Majd egy darabig a két gyűjtő lakásában tárolták a népművészeti ruhákba öltöztetett babákat, míg nem a Duna Ipoly Nemzeti Park 2008-ban befogadta a gyűjteményt és az Ócsai Tájház egyik épületében mint állandó kiállítás tekinthető meg.

2008-tól az alkotók egyéb magyar népviseleteket is megvarrtak, elsősorban ismeretterjesztés céljából valamint azért, hogy összehasonlítás alapján bemutassák az ócsai népviselet egyszerűségét.

Több szakértő, mint például a Néprajzi Múzeumból Szojka Emese főmunkatárs, Dr. Györgyi Erzsébet a Játéktársaság elnöke, a Forgó c. lap főszerkesztője, Zorkóczy Éva a népművészet mestere, Népi Iparművész, babakészítő is megtekintette a kiállítást és véleményük egyértelműen pozitív volt.
A babákat egyedieknek , a ruhákat eredetieknek ítélték meg. Az alkotók munkáját pozitívan ítélték meg, mivel  ragaszkodtak az eredeti népviselethez. A babák  arányai jók, a hangsúly a ruhákon van.
Megállapították, hogy hazánkban másik ilyen gyűjtemény nem található. Mind ezt leközölték a Forgó c. lapban (a Játéktársaság folyóirata).

Az ócsai népviselet felkeltette a mai Ócsán élő őslakosok  érdeklődését is, és ennek hatására többen varrattak az eredeti népviseletnek megfelelő ruhákat, amiben felvonulásokon városi ünnepségeken vesznek részt.
Többször megrendezésre került az "Ócsai Lakodalmas" ahol korhű ruhákban a régi lakodalom koreográfiájának megfelelő játék került bemutatásra.

A város vezetése is értékeli, hogy a környéken egyedülálló ez a gyűjtemény Az idelátogató idegenek  szívesen időznek a népművészeti ruhákba öltözött babák között.

Az alkotók Bereczky Lászlóné Magyar Mária és Dr. Bálint Ferencné Magyar Ilona 2014-ben Ócsa díszpolgárai lettek.

Ócsa, 2014. február 09.

Lejegyezte: Pappné Hajdu Katalin

Szakértők: Bereczkiné Magyar Mária
                  Dr Bálintné Magyar Ilona