Ócsa Város Hivatalos Honlapja

Az ócsai polgári iskola rövid története

A XIX. századi Ócsa a polgárosodás apró lépéseit tette meg az 1800-as évek végén. Az alsódabasi járás egyik legdinamikusabban fejlődő községe volt. Itt működött a járásbíróság, 1886 óta patika üzemelt a Pesti (ma: Bajcsy-Zsilinszky) úton, 1889-re vasútállomás is épült a frissen átadott Budapest-Lajosmizse vonalon. A század végére egyre többen költöztek ki Ócsára, s jártak be a közeli városokba, gyárakba dolgozni Pesterzsébetre, Kispestre vagy Soroksárra. Minden adott volt, hogy a település tipikus falusi képet mutató arca megváltozzon.

Az 1900-as évek legelején az oktatás kétpólusú rendszere kezdett megtörni Ócsán. A református és a római katolikus elemi iskolák mellett az 1912/13-as tanévtől megjelent az állami elemi iskola is (a baptista iskola nagyon kis ideig működött az első évtizedben). Az állami elemi iskola sikerében több dolog is közrejátszott – jobb minőségű iskolaépület, a tanároknak biztosabb és magasabb jövedelem, s az egyházi iskolaadót sem kellett fizetniük a szülőknek, ha ide járatták gyermeküket.

Az első világháború után az ország oktatáspolitikusai azon voltak, hogy a vesztes nemzetet az oktatás révén emeljék ki a letargiából, adjanak neki önbizalmat. Igyekeztek minél több pénzt adni az iskoláknak, sorra alakultak az elemitől kezdve a felsőfokú iskolák. Szükség is volt erre, mert az elcsatolt területekről özönlöttek a tanárok, akik nem akartak hűségesküt tenni az új államnak.

1920-ban egy ilyen hátterű tanárt, a kézdivásárhelyi származású Rákosi Zoltánt kérték fel a leendő ócsai magyar királyi állami polgári fiú- és lányiskola igazgatójának. Elsőre – önként – összesen öten jelentkeztek a polgári iskolába tanulónak, így Rákosi, valamint a református lelkész és a katolikus plébános házról házra jártak, hogy meggyőzzék a szülőket, írassák be gyermekeiket; végül 14 fiúval és 12 lánnyal indult el az első osztály. A magasabb évfolyamokra tanfolyamot szerveztek, melyre 44 tanulni vágyó fiatal kezdett el járni az 1920. október 10-ei tanévnyitó után. Az alsódabasi járásban ez volt az első polgári iskola egészen az alsódabasi és a lajosmizsei polgári iskolák nyitásáig (1932). A közelben Monoron már korábban is volt polgári, míg Dunaharasztin ugyancsak 1920-ban nyitott meg az iskola.

A polgári iskolák az Eötvös József-féle 1868-as népoktatási reformja után indultak diadalútjukra, bár igazi helyét a különféle iskolatípusok egyre gazdagodó országos hálózatában a két világháború közötti időszakban nyerte el. Korábban a városok közép- és kispolgári lakóinak volt ez a kedvenc iskolatípusa, a Horthy-korban viszont felfedezték maguknak a városi munkásság és a városkörnyéki parasztság különféle rétegei is. Megnövekedtek ugyanis a művelődési igények, már többet akartak, mint az elemi népoktatás hat osztálya.

A polgári iskola – mai értelemben – az általános iskola (bár ez az iskolatípus csak 1945-ben jött létre) felső tagozatát jelentette. Nem volt azonban ez zsákutca az ezt választóknak. A négy polgári elvégzése után nyitva állt az út a gimnázium vagy a középfokú szakképzés felé. Ócsáról is sokan mentek utána tanító(nő)képzőbe, különféle szakiskolákba továbbtanulni, ami aztán megnyitotta sokak előtt a felsőoktatás kapuját is. Az ócsai polgári iskola központi szerepét jól mutatja, hogy a kezdeti évek után a diákok fele lakott csak helyben, a többiek a környező településekről jártak be. Ez volt az első polgári, vagy inkább az első nem elemi iskola az alsódabasi járásban.

Az indulás azonban nem volt ilyen egyszerű. Az ócsai képviselőtestület nem állt ki teljes mellszélességgel az új iskola alapítása mellett, többen azonban támogatták azt, mint például Szűcs Gyula római katolikus plébános, Perjessy Károly református lelkész vagy dr. Apáthy Károly községi orvos. Végül az illetékes minisztérium polgári ügyosztályának vezetője, Dulovits Árpád győzte meg Ócsa vezetését, hogy igenis szükség van egy polgári iskolára a faluban. Később a helyi földbirtokos, balatoni Farkas László is támogatásáról biztosította az iskolát. 1925-ben ugyanis a gazdasági képzés céljára felajánlott felsőbabádi birtokából 4800 négyszögölt, ám mivel ez túl messze volt a falutól, így helyette 18 millió koronát adott az iskolának, amiből egy közelebbi területet vettek meg.

A polgári iskola mindvégig két külön épületben működött, a lányiskola a központban (a mai gyógyszertár helyén), a fiúk egy kicsit távolabb, a vasútállamos felé (a mai milleniumi emlékmű helyén) tanultak. Ma már egyik iskolaépület sem látható az eredeti állapotában.

A tanítókat is motiválta a polgári iskola, többen is igyekeztek a tanító(nő)képző és némi gyakorlat után elvégezni a tanár(nő) képzőt, hogy polgári iskolában taníthassanak. Ilyen volt például Vancsó Oszkárné Folkmer Ilona (a katolikus kántortanító leánya is), aki az ócsai-felsőbabádi állami elemi iskolában kezdett tanítani, majd 1921-től a polgári iskola 28 évéből 27-et itt oktatott. Meg kell még említeni az iskola emblematikus igazgatóját, a helyi születésű Szagri Józsefet, aki 20 évig vezette az intézményt. Ugyancsak fontos volt Finta Ilona tanárnő, aki egyedüliként a tanári karból az alapítástól 1948-ig tanított az intézményben, de a Schaffhauser-házaspár is legalább 25 évig oktatta a diákokat a polgári iskolában. Az eddigi kutatások szerint mintegy ötven tanár(nő) oktatott az ócsai polgári iskolában.

A kötelező elemi oktatás hatról nyolc évfolyamra emelése 1940-től, valamint az 1945 és 1948 között átalakult oktatási rendszer (létrejöttek az általános iskolák) mind abba az irányba mutatott, hogy a polgári iskolák rövid időn belül megszűnnek. A kommunista hatalom 1948-ban államosította a megmaradt községi, állami és az egyházi tanintézményeket, integrálva így az alsófokú oktatást, s eltörölve a polgári iskolát. A világháború utáni listázásokkal a nagy hatású tanárokat más településekre száműzték, így került például Szagri József is felesége születési helyére, Lajosmizsére tanárnak az állami általános iskolához 1946-ban.

A helyi oktatási reformok azonban itt nem álltak meg, s 1952-ben megnyitotta kapuit Ócsán a Bolyai János Gimnázium a volt állami elemi népiskola épületében. Ezzel – milyen furcsa egybeesés – az első polgári iskola után ugyancsak elsőként alakult gimnázium Ócsán, a járási települések közül.

Az ócsai polgári iskola helyi értékként való felvételét támogatom, hiszen egy olyan iskolatípust adott a településnek és a járásnak, mely a polgárosodás jelét mutatta a Horthy-korban. Meggyőződésem, hogy a polgári iskola alapítása megerősítette azokat a településfejlesztési elgondolásokat, melyeket a helyi értelmiség egy része célként tűzhetett ki.

Budapest, 2021-01-29
Végh László Flórián, helytörténeti kutató

Források:

Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára anyagai
Az ócsai állami polgári iskola évkönyvei (1920-1948) – forrás: OSZK, OPKM, MNL PML

 

Mellékletek:


 

 

 

ÓCSAI POLGÁRMESTERI HIVATAL
2364 Ócsa, Bajcsy-Zs. u. 2
E-mail: polghiv@ocsa.hu
Központi tel.: +36-29-378-125

ÜGYFÉLFOGADÁS
Hétfő: 13.00 - 18.00
Szerda: 13.00 - 16.00
Péntek: 07.30 - 12.00

© 2019. Ócsa Város Önkormányzata.
Impresszum, Adatvédelmi tájékoztató.