Ócsai Turulmadár emlékmű

Ócsai Turulmadár emlékmű

Darázsi János tanár úr 1989-ben levelet írt Ráday Mihálynak, amelyben a Szabadság  téren álló turul szobor rövid történetét írta meg.

A levélből idézet jelent meg az 1989. október 21-ei Magyar Nemzetben.

Az idézet így szólt:

"1939. év elején az akkori községi vezetés elhatározta, hogy országzászlót állít fel a község szívében. (Ma Szabadság tér.) Orbán A. (András e vagy Antal? nem tudom) készítette el a szobrot hétezer pengőért. Mintegy két és fél méteres műkőre helyezték el a kiterjesztett szárnyú madarat, amelyik a szent koronán áll. Mögötte a zászlórúd , melyre nemzeti ünnepeink alkalmával felvonják a nemzeti lobogót. Az avatás 1939. május utolsó vasárnapján a "hősök napján" volt. Nagy tömeg verődött össze az ünnepi beszédet  dr. Gombos János , az akkori főjegyző mondta. Négy dalárda énekelt az ünnepség idején.

1949-ben a fordulat évében leszedték a turulmadarat, a zászlórudat eltüzelték. Az egyházi iskolákról eltávolították az egyházi jelképeket. A turulmadarat Fülöp  István akkori tanító  rejtette el az iskola padlásán, megóvta a beolvasztástól.

1989. tavaszán került vissza a helyére, ahol a község megtartotta a március 15-ei ünnepséget. A kis parkot rendbe hozták, új zászlónyél került a régi helyére, a turulmadár bizakodva "tekint" a jövőbe."

Ennyi a levél, amelyből megtudtuk az Ócsán álló turulmadár rövid történetét.

Kutatásaink szerint a szobrot Orbán Antal készítette az 1930-as évek. A második világháború alatt Fülöp István kántortanító a Petőfi Iskola padlásán rejtette el, ahol 44 évig porosodott. A  felújított emlékmű talapzatán elhelyezett márványtáblán megörökítették a második világháborúban meghalt ócsai lakosok nevét. Egy másik táblán Falu Tamástól olvasható egy versidézet.

A teret napjainkban is Szabadság térnek hívják. Az 1848-49-es Magyar Forradalom és Szabadságharc hőseit a mai napig itt a téren ünnepeljük, koszorúinkat is itt helyezzük el.

A Ócsai Turulmadár alkotója Orbán Antal (1887.) Budapesten kezdte tanulmányait, majd a székelyudvarhelyi agyagipari szakiskolában tanult, 1904-1906-ig az Országos Iparművészeti Iskolát látogatta. Münchenben, Párizsban és Brüsszelben is tanult. Az I világháború idején hadiszobrász. 1924-től haláláig  az Országos Iparművészeti Iskola tanára.

Ócsa, 2016. november 15.

Forrás: Magyar Nemzet 1989.
Anyaggyűjtés: Magyar Mária
Összeállította: Pappné Hajdu Katalin

Mellékletek:

• Jegyzőkönyv és határozat
• Javaslattételi nyomtatvány
• Támogatói levél