Alakor ősbúza
Ősbúza termesztése Ócsán
(Egyre több gazda termeli az „alakor” nevű kenyérgabonát.)
10 ezer éve ismert. Újkori története alig 20 éves múltra tekint vissza. 10-12 magyar termelő foglalkozik vele, köztük Nagy László Ócsán élő mezőgazdász, természetvédelmi őr. Saját földjén kezdett kísérletezni ezzel az ősi búzafajtával. Nagy László a Duna-Ipoly Nemzeti Park alkalmazottja. Háztáji gazdaságában 8 éve foglalkozik az alakorral, amikor családjában megjelent a daganatos betegség.
Mi a különbség, ha hagyományos bolti lisztet vagy alakorból készültet fogyasztunk?
„Vegyünk 10 szem búzát! Ötven évvel ezelőtt egy szem búzában lévő tápanyag elegendő volt a szervezetnek. Most 10 szem szükséges, hogy elegendő tápanyaghoz jussunk. Közben 10-szer annyi ballasztanyagot viszünk szervezetünkbe, amire nincs szükségünk, ami a betegségek kialakulását okozhatja.
Mi is az alakor?
Ősbúza, mely a Kárpát-medence legrégebbi kultúrbúzája. Kr.e. 8. évezredben Közel-Kelet a „termékeny félhold” területén háziasították. Az aratónépesség kultúráival került hazánk területére Kr.e. 6. évezredben. Az ásatásokon talált alakor szemek bizonyítják. Az alakor gyűjtőnév – magyarázta Nagy László – „bözödi” a neve, mert 15-20 évvel ezelőtt Dr. Gyulai Ferenc archeobotanikus professzor Erdélyben Bözödújfalu térségében talált rá. Ott még termesztették. Szalmája nagyon erős, rugalmas, hosszú, sima, sárga színű, jól tárolható. Abból készítették a szalmakalapot. Ennek az alakor típusnak, amelyről ebben az összeállításban olvasni, ma fajta minősített neve: Szarvasgedei alakor. 2021. december 15-től a NÉBIH elismert fajtává minősítette.
Az alakor előnyös tulajdonságai:
- Tápanyagszegény, gyomos talajon is megterem. Fagyálló. Gyomelnyomó. Ellenáll a gombabetegségeknek, búzaüszögnek, gabonarozsdának, lisztharmatnak, nagy a szilárdsága, a szél nem dönti le könnyen. Vegyszermentesen termeszthető. A termés évről évre visszavethető. A legsivárabb homokos talajban is kinő, vadon is beérik, nem kell trágyázni. Nincs szükség vegyszerezésre, egyéb emberi beavatkozásra. (Magától nő. Laci amerre jár, s ha van nála mag, elszórja.) Lepényféléket, pogácsát, kenyeret sütnek belőle, könnyen emészthető. Ideális a „reformkonyhához”!! Kiváló takarmánynövény. Nagy László eteti sertésekkel, baromfival, lóval. A hagyományos takarmánnyal szemben fele annyi mennyiséggel azonos gyarapodás (zsírosodás mentes) érhető el. (Galambbal, madarakkal is etethető). A vadak nem eszik, mert szúrós, erős a toklásza. Előnyei mellett hátránya, terméshozama alacsony, a mai termelési viszonyok között nem lenne érdemes nagyüzemileg az alakorral foglalkozni. Ennek ellenére Nagy László fantasztikus lehetőséget lát benne. Az egyre szárazabb nyarak, a kiszámíthatatlan időjárás és az ökológiai gazdálkodás terjedése az alakor búza felé irányíthatja a gazdálkodók figyelmét.
- Gyorsan vissza lehetne hozni a magyar mezőgazdaságba. Könnyen termeszthető, kis háztáji gazdaságokban önellátásra alkalmas.
- Hazánkban: a magyar nemesítésű fajtákat az orosz búzák szorították ki. A rendszerváltás után behozták a nyugati búzafajtákat, amelyek a magyar földekben vegyszer és gombaölő nélkül nem életképesek. Hatalmas károkat okoztak. Nem véletlen, hogy annyi az allergiás és gluténérzékeny ember. A termőföldjeink 70 százaléka ma terméketlen. Kísérleti vetésterületek: Tatán, Ócsa és Badacsony közeli településeken találhatóak. Nagy László közel 8 hektáron termel családjával, küzdelmes kezdéssel indult, sok munkával. Az őrléshez kis malmot építettek, de a termés nagy részét egy nagyobb malomba viszik át, aztán visszavásárolják a lisztet. Felesége kenyeret süt belőle, ezzel embereket gyógyít. (a család, a baráti kör és rendezvények számára) A lisztnek gyógyhatása van.
2015-ben alakult a Bözödi Alakor Társaság. Nagy László is tagja.
Nagy László kutatásai, munkája elismeréséül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem diplomaosztóján vehette át a Holly László díjat – szántóföldi növények genetikai megőrzéséért, ezen belül az alakor búza megtartásáért, termesztésért és tudományos kutatásban való részvételéért. Gratulálunk!
Forrás: © 2021. Agrárszektor
Ez az összeállítás Nagy László egyetértésével készült.
Összeállította: Magyar Mária, helytörténeti gyűjtésekkel és kutatásokkal foglalkozó nyugdíjas pedagógus, Ócsa díszpolgára.
Mellékletek: